A tavaly év végén szélnek eresztett Költségvetési Tanács elemzői stábjának néhány tagjából álló, Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest néven alakult társaság által – önszorgalomból – készített jelentés szerint az idei hiány még tartható, sőt az egyenleg még néhány tízmilliárddal jobb is lehet annál, mint amivel a kabinet számol – köszönhetően a magán-nyugdíjpénztári vagyonnak.

A következő években azonban csak úgy lehet tartani a Brüsszel felé vállalt hiánycélokat, ha a kormány mind a Széll Kálmán Tervben, mind a konvergenciaprogramban szereplő megszorításokat maradéktalanul végrehajtja. A kockázatok és bizonytalanságok mellett az elemzők azt is kifogásolják, hogy az elmúlt egy évben jelentősen romlott a költségvetés átláthatósága. A kormány nem közöl elégséges információt a büdzsé helyzetének várható alakulásáról, döntéseinek ezzel kapcsolatos indítékairól. Ilyen eset volt például, amikor a költségvetési törvény kihirdetése után kevesebb mint két hónappal máris 250 milliárd forintos zárolást hajtott végre a kormány, de a valódi okot sokáig titkolták, és nem is hozták nyilvánosságra az idei államháztartási tételek alakulásáról a becslésüket.

Hasonló eredményekre juthatott a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is.

A szervezet szerint idén kétszázalékos többlettel zárhat a költségvetés, a jövő évi deficitcél teljesítéséhez azonban maradéktalanul végre kell hajtani a költségvetési reformcsomagot. Christoph Rosenberg, az IMF magyarországi misszióvezetője a Dow Jones hírügynökségnek elmondta: a hiány csökkentésére kidolgozott Széll Kálmán Terv összhangban van a valutaalap javaslataival. Egyben arra figyelmeztetett, hogy a legnagyobb kihívás most a csomag tényleges végrehajtása jelenti. Az IMF szerint amennyiamennyi ben teljes egészében végrehajtják a Széll Kálmán Terv intézkedéseit, és néhány további lépést is megtesz a kormány, az államháztartási hiány 2012-ben megközelítheti a GDP három százalékát.

Az idei évre várható államháztartási többletről szólva elmondta: „a mérleg javulása némileg eltakarja azt a tényt, hogy a költségvetés helyzete továbbra is gyenge, s hogy különösen 2010-ben gyengült”. Az IMF számításai szerint az egyszeri tételek – mint a magán-nyugdíjpénztári vagyon – nélkül a strukturális hiány a GDP két százalékával romlott. A magas államadósság továbbra is korlátozza a gazdaságot, mivel az adósságot refinanszírozni kell, és ez növeli az országnak a befektetői hangulat változásának való kitettségét. Mint megjegyezte: a magyar export jól teljesített az elmúlt időszakban, a belső kereslet azonban továbbra is gyenge, a munkanélküliség magas, és szinte alig emelkedik a banki hitelkihelyezés.

A nemzetgazdasági minisztert azonban láthatóan kevéssé zavarják az ilyen kritikai észrevételek, s tegnap újabb, nehezen értelmezhető számokkal rukkolt elő. A kormányülést követő sajtótájékoztatón bejelentette: az idén két lépésben 500 milliárd forintos bürokráciacsökkentő programot dolgoznak ki, a ciklus végéig pedig összesen kétezermilliárd forinttal kívánják mérsékelni a vállalati szférára nehezedő adminisztrációs terheket. Hozzáfűzte: Magyarországon a vállalkozások állami előírású adminisztrációs terhei jelenleg háromezermilliárd forintra, a hazai termék (GDP) 10,5 százalékára rúgnak, miközben az európai uniós átlag 3,8 százalék. A hatásvizsgálatok alapján a most induló tehercsökkentő programtól a kormány azt várja, hogy a ciklus végéig 1,2-1,3 százalékos többlet-GDP-növekedést eredményez, s egyúttal 100–150 ezer új munkahelyet hoz létre a magyar gazdaságban.