Matolcsyék elszabták a büdzsét
Naszvadi szerint volt már ilyen a történelemben, s a helyzet rögtön rendeződik, amint befolyik az államkasszába a magán-nyugdíjpénztári vagyonból kihasított 529 milliárd forint. Ez a harmadik negyedév végén várható, s havi átlagban 40 milliárd forinttal javítja az egyenleget. Az idén esedékes válságadók is csak később, két részletben folynak be, s a többi adóbevétel is szakaszosan érkezik – tette hozzá az államtitkár, megnyugtatva ugyanakkor az aggódó ellenzéki képviselőket, hogy az év végére az előre leírt pályán lesz a költségvetés.
Ehhez viszont mindenképpen szükséges annak a 250 milliárd forintnak a végérvényes kivétele a büdzséből, amit januárban még „stabilitási tartalékként” óvatosságból, a nemzetközi helyzet esetleges romlásának ellensúlyozására különített el a kormány. Az uniós pénzügyminiszterek hó eleji gödöllői találkozóján jelentette be Matolcsy György, hogy az idei zárolás végleges, s erre tesz javaslatot a kormányfőnek. Az élet szinte valamennyi területét húsba vágóan érintő megszorítások jövőre is áthúzódnak, ez a pénteken kiadott konvergenciajelentésből vált világossá. Naszvadi szerint a tárcáknak a következő hetekben kell felmérniük az elvonás következményeit, s megoldást találniuk a helyzetre.
Az államtitkár szerint a 250 milliárd teljes egészében betölti azt a rést, amit a büdzsé összeállításánál ütöttek, s a már ismertetetteken kívül újabb megszorításokra nem kell készülni. Szavaiból kiderült, hogy alaposan mellényúltak, amikor a társaságiadó-bevételeket tervezték, itt 110 milliárd körüli összeggel lőttek mellé, míg a forgalmi adóból (áfa) 50-60 milliárdos tételre vethetnek keresztet. A társasági adónál Naszvadi továbbtolta a felelősséget az előző kormányra, mondván: a 2010-es előirányzatnál is túltervezés volt, az áfahiányra viszont nem volt válasza. E két kockázati tényező – kiegészülve az államadósság törlesztésénél megnövekedő kamatterhekkel – kiadja a 250 milliárdos összeget. Naszvadi szerint a zárolást, majd az összeg eltüntetését pozitívumként kell nézni, hiszen még időben felismerték a hibájukat, és korrigálták is.
Vágó Gábor (LMP) szerint másról van szó: a gazdagok 250 milliárd forintos adókedvezménye miatt kellett átírni a büdzsét már az év elején. A kutatás-fejlesztésből ismét elvont forrásokkal kapcsolatban pedig a kormány magatartását bírálta. – Miközben az innovációt a fejlődés kulcsaként aposztrofálják, akkor van képük csodálkozni azon, hogy a nyertes tavalyi, tavalyelőtti pályázati pénzek ki nem fizetése miatt a fiatal tudósok inkább külföldön próbálnak szerencsét – háborgott. Az LMP az egykulcsos szja-rendszer átalakítását, a munkát terhelő tb-járulékok csökkentését javasolja megoldásként.
Nyikos László elnök elöljáróban nehezményezte, hogy Matolcsy György rendszeresen negligálja bizottsága munkáját, csak miniszteri meghallgatásán jelent meg. A jobbikos politikus azt is kifogásolta: a közvélemény három hónapos késéssel értesült arról, hogy a 2010-es deficitet nem tudta tartani a kormány, az a 3,8 helyett 4,2 százalék lett. Válaszában Naszvadi a 4,2 százalékot jó eredménynek minősítette, a különbségért pedig az önkormányzatokat okolta, amelyek 190 milliárddal több hitelt vettek fel az év végén.
Kifutott az időből a Fidesz
Ahogy a költségvetés szénája, úgy az államadósság felhalmozódásának okait kereső és felelőseit megnevezni hivatott parlamenti albizottság is gyengén áll a munkával. Az albizottság február 28-án kezdte meg a munkáját, de a kitűzött, április 30-i időpontra képtelen elkészíteni a jelentését – ismerte el Dancsó József.
Az albizottság fideszes elnöke ezért azt javasolta, hogy három hónappal tolják ki a vizsgálat lezárásának határidejét.
Kormánypárti szavazatokkal a javaslat átment a költségvetési bizottságon.
Szocialista csomag
Szekeres Imre négy fő pontból álló javaslatcsomagot ajánlott a Fidesz figyelmébe, amelyekkel a helyes útra lehetne visszaterelni a kedvezőtlen költségvetési folyamatokat. Az MSZP ötmillió forintos jövedelem felett júliustól bevezetné a 32 százalékos szja-kulcsot, a társasági adónál pedig – ötvenmilliót meghaladó adóalap esetében – visszahozná a 16 százalékos kulcsot. Az utóbbiból származó többletbevételt azzal nulláznák le, hogy három százalékpontot engednének a munkát sújtó tb-járulékból, s ezzel serkentenék a foglalkoztatást.
A tőkejövedelmek (kamat- és osztalékadó) után ismét 20, illetve 25 százalékot kellene fizetni. Az említettek együtt 375 milliárd forinttal javítanák az egyenleget. A kormánynak két-három éven belül vissza kellene pótolnia az elvont nyugdíjfedezetet, fel kellene gyorsítania az euróövezeti csatlakozás folyamatát csakúgy, mint a devizahitelesek adósságának rendezését. A jegeltetett fejlesztéseket pedig mihamarabb újra kell indítani.
