Mindketten készek elmenni a meghallgatásra. – Sok mondanivalóm nem lesz – közölte lapunkkal Veres János. A pénzügyminiszteri posztot 2005 és 2009 áprilisa közt betöltő politikus szerint minden érdemleges információ elhangzott már a testület előtt, mivel az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgatóhelyettese, Borbély László András – Veres szerint alapos és szakmai – tájékoztatást adott e tárgyban a bizottsági tagoknak.

– Ha kérdeznek, akkor egy kiegészítést azért kész leszek megtenni: az EU, illetve az IMF hiteteleihez jó pár százalékkal olcsóbban jutottunk hozzá, mintha a piacról próbáltunk volna forrást szerezni, ami nem is volt reális opció 2008 őszén. Ha ez sem elégíti ki a hallgatóságot, akkor fel fogom idézni, hogy az akkori ellenzék által tett javaslatok nemhogy mérsékelték volna a költségvetési deficitet, illetve az adósságot, hanem egyenesen növelték volna azokat – mondta.

Kérdésünkre, hogy a felelősség mely szintjéről lehet, érdemes beszélni az adósságnövekedés kapcsán, kijelentette: büntetőjogiról semmiképpen, de még a politikai felelősség felvetése is megkérdőjelezhető. Mint mondta, az adósság növekedésének okait aprólékosan levezette Katona Tamás (a tárca egykori államtitkára) a Népszabadságban megjelent írásában.

Ebből szerinte kiderül, hogy egyebek mellett az első Fidesz-kormány idején bevezetett lakástámogatási rendszer, a gazdasági válság miatt csökkenő bruttó hazai termék (GDP), illetve a jegybanki tartalékba helyezett IMF-hitelrész miatt emelkedett az euróbevezetés kritériumának tekintett 60 százalékról 80 százalékra az államadósság mértéke. Ebben ő politikai felelősséget nem lát. Állítja, nem is írt alá olyan okmányt, ami miatt rá lehetne terhelni a felelősséget. – A költségvetéseket, zárszámadásokat az Országgyűlés hagyja jóvá, a finanszírozással kapcsolatos ügyek pedig az Államadósság Kezelő Központhoz tartoznak. Ott pedig nem végezhették olyan rosszul a munkájukat, ha vezetői a kormányváltás után is maradhattak a posztjukon, vagy más, felelős beosztásba kerülhettek – osztotta meg gondolatait lapunkkal, hozzátéve: kizárólag az IMF-hitelhez kapcsolódó szándéklevél, illetve az EU-hitelmegállapodás köthető direkten a nevéhez, de azok – megítélése szerint – nemzetközileg kiváltották a szakemberek, a piacok elismerését.

Oszkó Péter örömmel elmegy a meghallgatásra, értékelése szerint ugyanis így alkalma nyílik arra, hogy konkrétan bemutassa, a Bajnai-kormány alatt született intézkedések (köztük az áfaemelés, a gyes, gyed szigorítása, a lakástámogatás kivezetése vagy a nyugdíjkifizetések átalakítása) amellett, hogy az előző kormányok „hibáit” kényszerültek kijavítani, egyben az adósság csökkentését is szolgálták. Szerinte nem azt kell vizsgálni, hogy mely időszakban emelkedett az adósság, hanem azt, hogy mely intézkedések miatt. Azok ugyanis átnyúlhatnak a kormányzati ciklusokon.

A volt pénzügyminiszter szerint a politikai felelősség adott esetben felvethető, mivel a tárcavezetők felelnek a benyújtott költségvetésekért (persze figyelembe véve, hogy a képviselők aztán a módosítóikkal átszabhatják a kereteket), illetve a finanszírozási tervek is ez alapján készülnek.

Rákérdeztünk, mit gondol az adósság jövőbeli alakulásáról. – A Széll Kálmán Tervben láthatóan hisz a piac, teljesíthetőek a benne foglalt számok, ám ennek érdekében komoly megtakarításokat kell elérni néhány területen, mint a gyógyszerkasszában, vagy a közösségi közlekedésben. Úgy véli, helyes volt az alkotmányba foglalni az államadósság-korlátot felállító szabályt, bár a kidolgozottsága nem kielégítő. – Nem tudni, az államadósság növekedését tiltó passzus alatt nominális vagy reál értelemben vett változást ért a javaslattevő – emelt ki egyet a tisztázatlan részletek közül, hozzátéve: utóbbi lenne a logikus.

ÉRINTETT PÉNZÜGYMINISZTEREK

László Csaba 2002–2004

Draskovics Tibor 2004–2005

Veres János 2005–2009

Oszkó Péter 2009–2010

Matolcsyt is várja a bizottság

Nemcsak volt, hanem jelenlegi miniszter is tiszteletét teszi a bizottsági ülésen: a parlamenti napirend szerint Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter jövő hétfőn számol be az idei költségvetés alakulásáról. Neki már nem az albizottság, hanem a teljes költségvetési bizottság előtt kell beszámolnia az idei folyamatokról.