Abszolút és nyersanyag
Az MKB máris kifejlesztett egy terméket, amely a rendszeres megtakarítókat, elsősorban a nyugdíj kiegészítésére spórolókat célozza meg. A Duplacsavar konstrukció a havonta megtakarított összeg felét egy lekötött bankbetétben, felét egy befektetési alapban helyezi el. Utóbbi egy olyan „betonbiztos” likviditási alap, amely nem a magas hozamra, hanem a biztonságra törekszik, a pénzt rövid lejáratú állampapírokban fialtatja és hozamvédelmet garantál. A befektetők a válságos időkben a biztonságot kedvelik. Az utóbbi három-négy hónapban a pénz piaci és likviditási alapokból áramlott ki a legnagyobb összeg, valószínűleg azért, mert a befektetők szerettek volna előtörlesztéssel megszabadulni kockázatos svájcifrank-alapú hiteleiktől – mondta Daróczi Andor, az MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója. A nagyobb hozamú, de rizikósabb részvényalapok árfolyama viszont hiába emelkedik két éve, ezeket inkább az intézményi befektetők veszik, a lakosság érdeklődése legjobb esetben is csak hullámzó.
Daróczi szerint újra felvirrad a tőkevédett alapok napja is. A legtöbb ilyen 2005 és 2007 között indult, általában hároméves futamidővel. Most tehát az utolsó ilyen alapok futamideje is le jár, és a befektetők már kezdik elfelejteni a rossz élményt, amelyet az okozott, hogy a válság beütése miatt ezek az alapok csak a befektetett tőkét fizették vissza, hozamot nem. 2008 óta pedig ez a piac kiszáradt, alig indult ilyen alap. Ezért a bankok az újonnan induló alapoknál nemcsak a tőkét, hanem a 2-4 százalék hozamot is garantálják majd az újonnan induló, immár hozamvédett alapoknál. A másik sztár a nyersanyagba fektető alap. Ezekbe folyamatos a tőkebeáramlás, mert hozamuk a 2008-as nagy visszaesés óta pozitív, és a nyersanyag-, valamint az élelmiszerárak növekedését mindenki látja, így szívesen fektet például olajba. A részvénypiacon az MKB – szintén az energiaár-növekedés jegyében – a zöldenergiába fektető alapot tervez, nemzetközi nap- és szélenergiacégek részvényeivel.
A részvénypiacon az átlagosan tájékozott ügyfelek inkább az európai részvényalapokat kedvelik. Ez azon a várakozáson alapul, hogy a különböző nemzetek (Görögország, Írország, Portugália) súlyos problémái miatt az európai részvényeken az elmúlt időben jól elverték a port, így hihető, hogy most már elég olcsón kaphatóak –mondta Papp Péter, az Erste Befektetési Zrt. hálózati értékesítési igazgatója. Úgy látja: a válság alatt az abszolút hozamú alapok iránt nőtt meg az érdeklődés, mert ezek az alapok részvények vagy részvényindexek esésére is spekulálhatnak, így akkor is tudnak pénzt keresni, ha a mutatók csökkennek. A legjobb magyar abszolút hozamú alapok az utóbbi években 10–20 százalékos hozamot értek el.
A Concorde Alapkezelőnél is úgy látják, hogy az 5–7 százalékos hozamot megcélzó abszolút hozamú alapok törhetnek előre. A Concorde négy, már hosszabb ideje létező abszolút hozamú alapjából – a VM (Vakmajom), a Platina Pí, a Citadella és a Columbus alapokból – állított össze egy alapok alapját, Hold Alap néven. A négy alap jelenleg összesen 30 milliárd forintot kezel, üzletkötéseik háromnegyede az utóbbi egy évben külföldön történt. Befektetési filozófiájuk teljesen eltérő, ezért teljesítményük sem együtt, vagy azonos irányba mozog. Így az alapok alapjába befektetők kockázata is viszonylag alacsony, s a Hold Alapra alapkezelési díjat az alapkezelő nem számít fel – mondta Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója. A Vakmajom alap teljesen, a Citadella alap nagy részben az úgynevezett chartista befektetési politikát követi, az értékpapírok jelenlegi árából, illetve az árváltozás trendjeit mutató grafikonok elemzése alapján keresik meg az árnövekedés vagy éppen -csökkenés előtt álló papírokat. A Platina Pí és a Columbus alapok viszont elsősorban a vállalatok mérlegeit, menedzsmentjét, piacait és egyéb alapvető jellemzőit elemzik. Így keresik meg azokat a cégeket, amelyeket a piac valamilyen okból alul-, vagy éppen túlértékel. Hasonlóképpen járnak el az egyes országok gazdasági kilátásaival mielőtt azok devizájába vagy kötvényeibe fektetnek.
A piaci „félreárazások” sok esetben abból adódnak, hogy a legtöbb befektetési alap kezelőjének kötött mandátuma van. Például csak feltörekvő piacok részvényeibe, vagy a legjobb hitelminősítéssel rendelkező köt vényekbe fektethet. Oda is annyit, amennyi pénzt a befektetők az alapba „tesznek”, még akkor is, ha látna ésszerűbb alternatívát – vélekedik Szabó László, a Concorde Alapkezelő igazgatóságának elnöke, egyben a Platina Pí alapkezelője. Az abszolút hozamú alapok kezelőinek keze viszont nincs megkötve. Hasznot húzhatnak abból, ha a befektetők körében nagyon divatosak például az európai energiacégek, vagy a feltörekvő országok kötvényei, és azok a túl sok befektető miatt túlárazódnak, míg más papírokat elkerül a figyelem, a befektetők pénze. Szabó specialitása a felvásárlás előtt álló vállalatok és a csőd előtt álló cégek papírjai. Tízéves alapkezelői pályafutása során alapja szép hozamot könyvelt el, amikor az amerikai General Electric felvásárolta a Budapest Bankot. De „aktivista” befektetőként, némi pereskedés után elérte, hogy a Heine ken méltányos árat fizessen a Brau Union részvényeiért.
A Budapest Alapkezelő Zrt.-nél nem érezték az alapokból történő decemberi pénzkiáramlást, januárban viszont lejárt két tőkevédett alapjuk, amelyeknek jegyeit visszaváltották. Pázmándi László, az alapkezelő vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy idén több új alapok alapjának indítását tervezik, a tőkevédett alapok helyett pedig CPPI (Constant Proportion Portfolio Insurance) alapok jönnek, a biztonságra törekvő befektetők számára. A CPPI alapok lényege, hogy az alapkezelő egy előre meghatározott algoritmus szerint a piaci trend változásainak megfelelően változtatja az alap összetételét, így negatív környezetben az óvatosabb befektetési eszközök kerülnek túlsúlyba. Az alapkezelő megígérheti például, hogy olyan befektetési politikát folytat, amelynek célja – a hozam mellett – a 10 százaléknál nagyobb tőkeveszteség elkerülése – mondta.
Az UniCredit Bank és a Pioneer Alapkezelő Szuper 8 tőkevédett származtatott alapja nemcsak tőkevédett, de az alapkezelőnek itt is lehetősége van arra, hogy dinamikusan alkalmazkodjon a megváltozott piaci környezethez (dinamikus eszközallokációs stratégia). A futamidő első évének végét követően, ha az alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke eléri vagy meghaladja a 10 800 forintot, kifizeti a befektetőknek a névérték 8 százalékát, így azt már később sem viheti el egy esetleges tőzsdei lejtmenet.
Spekulálni kicsiben
A kisebb összeggel rendelkező, de kockázatvállaló befektetőknek az Erste behozott egy Ausztriában és Németországban népszerű terméket, a certifikátot. A certifikátok tőzsdén – esetünkben a BÉT-en – jegyzett értékpapírok, amelyek értéke az alaptermék – egy részvényindex vagy nyersanyagár – alakulásának megfelelően növekszik vagy csökken. A certifikát vásárlója csak a befektetett pénzét veszítheti el, igaz, így az alaptermék árának kedvező alakulása esetén elérhető nyereség mértéke is korlátozva van. A befektetők az olaj, arany vagy például a német DAX részvényindex esésére is spekulálhatnak, úgynevezett short certifikátokkal. A certifikátok segítségével ezt azok is megtehetik, akik egyébként nem engedhetnék meg maguknak, hogy például a nyersanyagpiacon próbáljanak nyerni. Az olajpiacon például a legkisebb megvásárolható egység 700 ezer dollár, a certifikátok magyarországi piacán az átlagos befektetett összeg az Ersténél pár százezer forint. A vevők általában szeretik a kockázatosabb, nagyobb hozamú, kissé spekulatív befektetéseket –mondta el Papp Péter, az Erste Befektetési Zrt.-től.
