Az tehát, hogy pontosan mit szeretne a gázpiacon az MVM, illetve a kormány az MVM-mel, egyelőre nem világos. A múlt héten részint Orbán Viktor miniszterelnök, részint Fellegi Tamás energetikáért felelős miniszter aláírásával megjelent szabályok utalnak arra, hogy a gázpiacon is helyet csinálnának az eddig áramban utazó holdingnak, melyet ugyanakkor a szövegek nem nevesítenek.

Az már tavaly ősszel kiderült, hogy a kormány a tengeren át Azerbajdzsánból Magyarországig tervezett gázszállítási útvonal (AGRI) magyar résztvevőjének az MVM-et szemelte ki, amit a cég udvariasan elfogadott. A döntés ugyanakkor komoly feszültségekről tanúskodik. A nagy horderejű állami energiabefektetésekből évek óta kimaradnak a jelentősebb hazai magánbefektető csoportok, például a Mol vagy az E.ON.

Már az furán hatott, hogy a Gyurcsány-kabinet 2008-ban a Mol helyett a gáziparban kevéssé járatos Magyar Fejlesztési Bankra testálta az orosz Déli áramlat vezetékterv magyar szakaszának ügyét, csak azért, mert a bank állami tulajdonú. Az AGRI kapcsán szintén felmerülhet a kérdés, a gázvezetékügyekben igencsak járatos Mol helyett miért az áramban utazó MVM a nyerő, miközben a jelek szerint maga nem is tolongott a lehetőségért.

Orbán Viktor ugyanakkor most személyesen módosította a földgázszállítási engedélykérelem részletszabályait, majd Fellegi Tamás némi körülírással lehetővé tette, hogy az ország olcsón betárolt stratégiai gázkészletének hatodát az MVM-en keresztül távfűtő művek kapják. A földgázszállítás környékezése a Molt érinti leginkább érzékenyen, de áttételesen a stratégiai készletek megcsapolása sem kedvező a számára.

Az MVM-nek gázipari jártasságot és némi pluszhasznot biztosító rendelet sértheti a gázkereskedők érdekeit is.

Az MVM-et már jóval régebben hírbe hozták a gáziparral. 2008-ban politikusok a magántulajdonú Mol és az állami MVM gáz- és áramhálózatának egyfajta közös irányításáról szövögettek álmokat. A Molnál akkor meg is erősítették, hogy hallottak az ötletről, de nem folytattak róla tárgyalásokat. Akkortájt az MVM is a térségi multi szerepével kacérkodott, de az elképzelés lekerült a napirendről.

Közel másfél éve az MVM áramkereskedő leányvállalata, az MVM Partner váratlanul gázkereskedelmi engedélyt váltott ki. Akkori hírek szerint a lépés kapcsolatban állt a több százezer lakossági ügyfelet ellátó EMFESZ Kft. gyengülő helyzetével. Fónagy János, a szaktárca jelenlegi államtitkára a parlamentben még ellenzéki képviselőként neki is szegezte a kérdést az akkori miniszternek, miszerint az MVM részt kíván-e vásárolni az EMFESZ-ből. A válasz szerint az MVM megjelenhet az EMFESZ „piacán”. Értesülésünk szerint akkortájt a magyar és az orosz kormány között egyfajta közös terv körvonalazódott az EMFESZ fogyasztóinak átvételére. Ebben az MVM képviselte volna a magyar államot. De nem tudtak megegyezni, mivel az oroszok ragaszkodtak a többséghez. Így ez is lekerült a napirendről, az EMFESZ fogyasztói lényegében visszakerültek helyi szolgáltatójukhoz, a piacon pedig nem tudni az MVM Partner gázkereskedelmi ügyleteiről.

Megfigyelők egyelőre csak találgatják, a kormány látványos támogatása révén az MVM mekkora szeletet hasít ki magának a hazai gáziparból. A most számára biztosított, mintegy 200 millió köbméteres mennyiség mindenesetre csupán jelképes, hisz az négy átlagos téli nap országos gázfogyasztása.