Zárolást javasol Matolcsy

A portugál mentőcsomag körvonalai halványan kezdenek kirajzolódni, a magyar csomag kontúrjai viszont egyre élesebbek – ezt lehetett megállapítani az európai pénzügyminiszterek hétvégi gödöllői informális tanácskozásáról, amelyet Európa-szerte, így Budapesten is szakszervezeti tiltakozások kísértek.

A tárcavezetők és uniós csúcspolitikusok azonban nem hatódtak meg, ellenkezőleg, rögzítették, hogy a demonstrációk ellenére sem tántorodtak el a megszorító intézkedések véghezvitelétől, mert azokban látják a fenntartható gazdasági növekedés alapját.

A megállapodás szerint az adósságválsággal küszködő Portugália 80 milliárd eurós pénzügyi segítségben részesülhet, amelynek kétharmadát az európai uniós mentőalapja, egyharmadát pedig a Nemzetközi Valutaalap (IMF) biztosítja. Utóbbi szervezet épp a napokban jelentette be, hogy szakítva több évtizedes gyakorlatával piaci forrásokat is hajlandó bevonni a bajba került országos kisegítésére létrehozott alapja feltöltésére. A portugál program három pilléren alapszik, egy költségvetési kiigazító csomagon, a gazdasági növekedést ösztönző és a versenyképességet fokozó lépések sorozatán, valamint a pénzügyi szektor likviditását szolgáló intézkedéscsomagon. A segítségnyújtók elvárása, hogy „ambiciózus privatizációs program” induljon be az ibériai országban, továbbá iktassák ki a munkaerőpiac rugalmasságát gátló elemeket. Az intézkedési program végrehajtásával megvárják a portugál országos parlamenti választásokat, amelyet június elején tartanak.

A lisszaboni mentőterv egyelőre csak az íróasztalon létezik, a magyar gazdaságban azonban már folyik a mentés. Ennek újabb jele, hogy „a gazdaságban meglévő kockázatok miatt” a 250 milliárd forintos stabilitási alap végleges zárolását javasolja Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Orbán Viktor kormányfőnek, a végső döntés ezen a héten meg is születhet. Vagyis ezt a pénzt véglegesen elvonják a költségvetési intézményektől, pedig korábban arról volt szó, hogy az év során hozzáférhetnek, ha a költségvetési helyzet azt megengedi. Úgy tűnik, Matolcsy szerint már most tudható, hogy nem fogja megengedni. E döntése meghozatalát bizonyára sürgetővé tette, hogy idén három hónap alatt az éves hiányterv 108 százalékát sikerült felhalmozni az államháztartásban. A válság tehát még nem ért véget, s nem csak a magyar költségvetésben: több felszólaló – köztük Matolcsy György is – hitet tett amellett, hogy a kormányoknak strukturális reformokat kell végrehajtaniuk, hogy a jövőben elkerülhető legyen egy újabb krízis.

Az ülésen szóba került a bankok helyzete: John Lipsky, az IMF vezérigazgató-helyettese szerint azok kulcsszerepet játszanak a gazdasági életben, s ezért veszélyesnek látja, hogy egyes bankok pozíciója gyenge. Matolcsy György ehhez hozzáfűzte, hogy erős banki stresszteszten kell átesniük a bankoknak. A résztvevők egyetértettek abban is, hogy a globális méretekben is figyelni kell a bankrendszer turbulenciájára, mert az vissza vetheti a világgazdaság fejlődését – írta az mti.hu.

Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke az ülésen
Jean-Claude Trichet, az EKB elnöke az ülésen FOTÓ: KURUCZ ÁRPÁD
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.