Perek ezrei indulhatnak
A tárca közleménye szerint a területek hosszabb távú haszonbérletét megelőző, átmeneti jellegű, éven belül lejáró megbízási szerződéseket lehet így kötni, amelyek alapján azonban az összes földhasználóknak járó támogatás is megigényelhető. A földalap elnöke lapunknak elmondta, hogy a hasznosítatlan területek felmérése az elmúlt 8 évben nem történt meg, a földrészletek jogi státusa nagyrészt rendezetlen. A helyzet mielőbbi rendezésére az NFA, a Birtokpolitikai Tanács 2011. február 2-i határozata alapján megkezdte a földterületek jogi állapotfelvételét.
A hasznosítatlan területek többségére korábban volt hasznosítási szerződés. Az eddigi eredményeket figyelembe véve megállapítható, hogy tavaly és azt megelőzően több ezer ideiglenes földhasználati engedély, valamint haszonbérleti szerződés járt le, így az érintett területeken megszűnt a jogszerű földhasználat. Sebestyén Róbert mindehhez hozzátette: „az NFA alapvető célja, hogy termőföld ne maradjon parlagon, ezért a hasznosítatlan területek művelésben tartásáról azonnal gondoskodnunk kell”.
Hogy az alap ehhez a megbízási szerződések megkötésével megfelelő jogi eszközt talált-e, azt sokan vitatják, miként azt is, hogy az eljárás pusztán ilyen „vészhasznosítási” célokat szolgálna. Ha ugyanis a kérdéses területek többségének haszonbérlete valóban tavaly járt le, akkor a földtörvény rendelkezései szerint a korábbi használót elő-haszonbérleti jog illeti meg, amit egy megbízási szerződés nem ír felül. Akkor sem, ha a terület új bérletének pályáztatását a megfelelő hirdetmények közzétételével együtt a tulajdonos földalap tavaly elmulasztotta, ha meg a használó korábban netán írásban hivatalosan is jelezte, hogy a területet a jövőben is használni kívánja, akkor meg különösen nem.
A helyzet egyértelmű: ha a földalap a kérdéses területekre az éven belüli megbízási szerződéseket megköti, akkor bukott perek ezreivel, sok millió forint kártérítési kötelezettséggel kell már az idén szembenéznie – állítja lapunknak az egyik érintett, Szabolcsban állami területeket bérlő gazdaság ügyvédje, aki azért nem kívánja sem saját maga, sem megbízója nevét nyomtatásban látni, mert „egyelőre tárgyalunk a helyi hivatallal, és van még esély a józan egyezségre”. Elmondta, hogy szeptemberben, az új Nemzeti Földalap megalakulását és a vidékfejlesztési tárca alá rendelését követően írásban jelezték, hogy az év végén lejáró haszonbérleti szerződésüket meg szeretnék hosszabbítani, illetve új pályázat esetén a földtörvény vonatkozó passzusai alapján érvényesíteni kívánják elő-haszonbérleti jogukat.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy ha egy területre többen pályáznak, akkor a korábbi használó birtokban maradhat, ha a legkedvezőbb ajánlatot magára nézve is elfogadja. (Ez egyébként a bérleti díjak felverésének egyik „közkedvelt” módja.) Levelükre válasz azonban csak februárban (tehát az említett birtokpolitikai tanácsi döntés után) érkezett, amelyben az alap azt közölte velük, hogy a terület az idén megbízási szerződéssel lesz hasznosítva, amelyre egyébként természetesen joguk van pályázni. Időközben azonban helyben arról kaptak információt, hogy két családi gazdálkodónak már nem hivatalosan odaígérte az alap egyik illetékese a területet. A korábbi bérlő azonban azokon már megkezdte az idei évi termelés célszerű előkészítését, egy részében már a vetés is megtörtént.
Így viszont szerintük más termelő használatba engedése a jog szerint gyakorlatilag értelmezhetetlen, s egy bírósági eljárásban az elmaradt várható gazdálkodási haszon mellett természetesen az úgynevezett zöldleltárt is perelni fogják, aminek értéke meghaladja a hektáronkénti százezer forintot. Ezen túl már beadták a területre a földhasználót megillető területalapú támogatásra is az igénylést, amire elvileg az új megbízott is bejelentkezhet május 15-ig . Ilyenkor viszont a megyei szakhivatal rendszere úgynevezett blokkon belüli kettős igénylést jelez, és a támogatás folyósítását azonnal felfüggesztik. Az ügyvéd szerint ezt is megalapozottan perelhetik majd az államtól, ha ügyükben kedvezőtlen döntést hoz az alap.
E leendő kereset jogosságát Sebestyén Róbert azért vitatja, mert szerinte a haszonbérleti szerződésekben szerepel a megszűnés időpontja. A haszonbérlőnek ezentúl a szerződés megszűnésekor kötelessége a szerződés szerint a haszonbérbeadóval elszámolni. Tehát nem az NFA-nak kell felkeresnie a jogviszony megszűnésekor a haszonbérlőt, hanem a haszonbérlő kötelessége az elszámolás, ami az esetek többségében nem történt meg.
Úgy tudjuk, az eljárás komoly szakmai és politikai vitát gerjesztett. Nem véletlenül, hiszen az állami földek bérlete a rendszerváltást követő földbirtokrendezés óta az egyik legkényesebb területe a nemzeti vagyongazdálkodásnak. Az esetek zömében ugyanis a piaci árnál lényegesen kedvezőbb áron juthat területhez a gazdálkodó, így az állami bérlet a politikai klientúraépítésnek, illetve a „gyakorlati birtokpolitikának” is nagyon bevált módszerévé vált. Ezért több ágazati-érdek-képviseleti szakember, illetve politikus lapunknak egybehangzóan úgy vélekedett, hogy a jelenlegi földalapos eljárás esetében sincs másról szó. A bérletből a korábbi bérlők egy részét ki kell szorítani, hogy az új kedvezményezettek, főként és elsősorban a családi gazdaságok és kistermelők helyzetbe kerülhessenek. A most megkötendő éven belül lejáró megbízási szerződések igazából e célhoz vezető úton egyfajta „időnyerési” célt szolgálnak: az év második felében megindulhat a hivatalos haszonbérleti pályázatok kiírása. Lapunk információi szerint ezt megelőzi majd a földtörvény újabb módosítása – akár ezen a tavaszon –, amelynek során a jelenlegi elő-haszonbérleti rangsorban a jelenleg első helyen álló földhasználó elé kerülnek majd a családi gazdálkodók és a helybeli kistermelők is.
Felülvizsgálják a bérleti díjakat
Jelenleg az államtól használatba vett területek zöméért mélyen a piaci ár alatti bérleti díjakat kell fizetni. Az aranykoronánként 300-600 forint körüli díjak hektáronként – földminőségtől függően – 15–30 ezer forintos tételeket jelentenek, miközben az országos átlag 40–50 ezer forint között alakul. A jobb területek esetén azonban ennél lényegesen magasabb a fizetendő összeg. Az állami földek ügyében Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos februárban bejelentette, hogy a díjakat felül fogják vizsgálni. A földalap szerint „a haszonbérleti szerződéseket az NFA átvette az MNV Zrt.-től, és megkezdte a szerződések felülvizsgálatát, ami a szerződésben foglalt haszonbérleti díjra is kiterjed. Amennyiben fennáll a szerződésszegés ténye, akkor az NFA „élni fog a szerződésfelmondás jogával”.
