A kormány több mint egy hete döntött a plasztikkártya kibocsátásáról, de a hivatalos közlönyben azóta sem jelent meg a határozat. Ez persze csak az ügy formai oldala, aminél a cafeteriajuttatásként adható üdülési támogatás esetében súlyosabb aggályok foglalkoztatják a turisztikai szakmát.

– Ki kell mondani végre, hogy hotelkártyává szűkült a SZÉP-kártya –fogalmazott egy turisztikai szakértő, utalva arra, hogy az új lehetőség, melynek számtalan előnyét harangozták be, jóval kevesebbet ér majd a piacon, mint a csekk. A március 30-i kormányülés határozata szerint ugyanis az új kártyával csak szálláshely-szolgáltatással együttesen vehetők igénybe a különböző szolgáltatások, többek közt az étterem, a fürdők, a múzeumok, a színházak. Az ily módon erősen korlátozottá vált felhasználhatóság miatt félő, hogy a SZÉP-kártya korántsem lesz olyan népszerű, mint elődje. Az üdülési csekk forgalma tavaly mintegy 50 milliárd forint volt, az idén már 10 milliárd forint értékben vásároltak belőle, ami időarányosan nem sokkal kevesebb, mint a tavalyi első negyedévben. Igaz, ez a szállásadókat nem vigasztalja. Lapunkhoz is érkezett olyan olvasói levél, melyből kiderül: a balatoni fizető-vendéglátós kisvállalkozásokhoz az idei nyárra még nem érkeztek foglalások.

A 300 ezer forintig járulékmentesen adható, mindössze 16 százalékos adókulccsal adózó SZÉP-kártya melletti érvként hangzik el, hogy az elfogadóhelyek számára olcsóbb lesz, mint a csekk. Csakhogy a csökkentett jutalék visszaüthet: a csekk nyereségéből finanszírozott szociális üdültetésre nem lesz pénz. Tavaly csaknem négymilliárd forintért üdültettek hátrányos helyzetűeket, kisnyugdíjasokat, fogyatékkal élőket, diákokat, kisjövedelműeket, összesen 137 ezer embert.

Úgy tűnik a SZÉP-kártya nem lehet más, mint a cafeteria-étlapon egy ajánlat. Csakhogy a nemrég évi 200 ezer forintban maximált, a közszolgáknak adható juttatás nagy részét kimeríti az éves tömegközlekedési bérlet, valamint az étkezési jegy, vagy az adó-visszatérítéssel fialtatható egészségpénztári vagy önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj. Félő, hogy a szálláshelyek sem profitálhatnak majd annyit a SZÉP-kártyából, mint a csekkből, aminek 60 százalékát amúgy is náluk költötték el.

Az már csak egy szeplő a SZÉP-kártyán, hogy – mint arra informátorunk utalt – túlzottan testreszabottnak tűnik az elektronikus kártya kibocsátójával szemben előírt feltételrendszer: a 35 ezer főnél nagyobb lélekszámú települések mindegyikén legalább egy ügyfélszolgálattal kell rendelkeznie. Ennek csak a legnagyobb hazai lakossági bankok tudnak megfelelni.