A lényege: a Magyar Nemzeti Bank svájci frankot vesz az alpesi ország jegybankjától, amit az itthoni kereskedelmi bankok az MNB-ben tartott betétjeiket felhasználva megvásárolnak, majd egy konverzióval az addig svájci frankban jegyzett lakáshitelek forint alapúak lesznek, de a jelenleg elérhetőnél jóval kedvezőbb feltételekkel: például kisebb kamattal és 30-40 százalékkal alacsonyabb törlesztőrészlettel, kinyújtott futamidővel, valamint a kilakoltatási moratórium fokozatos feloldásával. A javaslattevők világossá teszik: ez a megoldás komoly áldozatokat vár el mind a bankoktól, mind a hitelfelvevőktől – utóbbiak ugyanis magasabb árfolyamon szállnak ki a frankból, mint amin beszálltak, és ez a veszteség beépül a hitelükbe. Viszont hosszú távon finanszírozhatóvá teszi a rendszert, csökkenti a hitelbebukás esélyét.

A többi közt Surányi György volt jegybankelnök által jegyzett ajánlást nem fogadta kitörő örömmel a bankokat tömörítő szövetség, és az elemzők sem lelkesednek érte. A kormány részéről annyit közölt Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, hogy megvizsgálják a javaslatot, ami azonban – tudomásunk szerint – ott sem élvez teljes körű támogatást. Leginkább azért, mert azt olvassák ki belőle, hogy a megvalósítása túl nagy terhet róna a költségvetésre is.

A szöveg készítését nyomon követő forrásaink az ellenállást néhány félreértéssel magyarázzák. A legsúlyosabb kritikája a javaslatnak, hogy kizárólag a svájci frankban eladósodottakkal foglalkozik, illetve veszélyes mértékben, több mint 10 milliárd euróval csökkenti a jegybank devizatartalékát. Csakhogy maguk a javaslattevők is figyelmeztetnek a tartalékszinttel kapcsolatos kockázatra, ezért nem is tartják kivitelezhetőnek a 10-12 milliárd eurós apasztását, hanem csak 5-6 milliárddal – állítják forrásaink, akik szerint a jelenlegi 35 milliárd eurós tartalék mellett inkább van lehetőség ekkora mértékű mérséklésére, mint a válság kirobbanása idején nyilvántartott 17 milliárdos állományból.

Valamint azért koncentrál a svájci frankosokra a javaslat, mert a szerzők nem az autó-, illetve a fogyasztási hitelpiacot tartják valós társadalmi problémának, hanem a lakáshitelekét, ahol viszont a devizában jegyzett állomány 90 százalékát az alpesi ország devizájában jegyzik. De ettől még ki lehet terjeszteni a konstrukciót az euróalapúakra is – teszik hozzá. Ami pedig a program megvalósítása során keletkező terheket illeti, a rendszer működőképessége, a fenntartható finanszírozásnak hosszú távon a kockázat apadásában jelentkező hozadéka lenne. Ám a megvalósításához hiányzik az érintettek támogatása, így valószínűleg asztalfiókba kerül a javaslat.

Drága hitel

A javaslat szerint szükség lenne az IMF-hitelek törlesztésének halasztására is. Úgy tudjuk, az Orbán-kormány előrehozná az esedékes részletek rendezését, de forrásaink szerint az idő nem alkalmas az előtörlesztésre. Annál inkább egy újabb hitelmegállapodásra, ami olcsóbb forrást jelentene, mint a dollárkötvény.