Sokaknak csalódás lesz a lakáshitelesek mentőöve

A kormányzati ígéretek ellenére tízezrek veszíthetik el az otthonukat és tulajdonosból bérlővé válnak. Az eredeti elképzeléseknél azért kellett végül szűkebbre szabni a mentőövet, mert egy ennél nagyobb mértékű állami beavatkozást az Európai Unió a bankok bújtatott állami támogatásaként értékelne, s nem járulna hozzá.

Valószínűleg sok embernek okoz majd csalódást a kormány lakáshiteleseknek szánt mentőöve. A kabinet és a Magyar Bankszövetség szakemberei által kidolgozott, lényegében elfogadott csomag három fő elemből áll. A legfontosabb – és egyben a legszélesebb kört érinti – a devizaalapú lakáshitelek havi törlesztőrészletének maximalizálása. Erre önként bárki bejelentkezhet, akinek lakásfedezettel bíró devizahitele van – tehát a szabad felhasználású jelzáloghitelesek is –, s az sem feltétel, hogy az adós megcsússzon a fizetéssel –mondta lapunknak Gyuris Dániel, a Bankszövetség elnökségi tagja. Az elképzelések szerint a törlesztőrészlet kiszámításánál alkalmazott árfolyam három-négy éven keresztül nem mehetne egy bizonyos szint fölé, így az ügyfél előre tudhatja, mekkora az a havi kiadás, amivel számolnia kell.

Védőernyőt tenne a devizahitelesek fölé a kormány
Védőernyőt tenne a devizahitelesek fölé a kormány

A Bankszövetség javaslata szerint ez a svájcifrank-alapú kölcsönöknél 190–200 forint között lenne. Amennyiben a deviza árfolyama meghaladja ezt a szintet, a különbözet egy forintszámlára kerül, ahol kamatozik (budapesti bankközi kamatláb plusz két százalékponton, ami jelenleg nyolcszázalékos kamatot jelent), ám ha a forint később visszaerősödik, akkor ez a tartozás is csökken. Elszámolni az időszak végén kell, így kamatot is csak a tényleges különbözet után kell fizetnie az adósnak. A külön számlán felgyűlt tartozásra az állam vállal majd garanciát (az unió által is elfogadható szintű díj mellett), így arra a bankoknak nem kell tartalékot képezniük – tette hozzá Gyuris, aki szerint százezres nagyságrendben élhetnek majd az adósok ezzel a lehetőséggel.

Lesznek azonban olyanok, akiknek a törlesztőrészletek maximalizálása nem segít. Ekkor léphet be a csomag második eleme: az adós a bankkal együttműködve megkísérli eladni a lakását és egy összegben visszafizetni a tartozását. A javaslat szerint annak érdekében, hogy az ingatlant minél inkább a valós értékén lehessen értékesíteni, az ilyen lakások megvásárlását az állam kamattámogatott hitellel ösztönözné. A kereslet mesterséges élénkítése azonban nem járhat együtt a spekuláció erősítésével, például nem lehet a vásárló közeli hozzátartozó. A megfelelő kereslet mellett azonban az adóst is ösztönözni kell arra, hogy hajlandó legyen lezárni a hitelét. Gyuris Dániel szerint a megoldást a lakbértámogatás jelentené, vagyis a bank egy ideig hozzájárulna az otthonát eladó, elhagyó ügyfél lakhatásához. A várakozások szerint több tízezren lesznek majd kénytelenek élni ezzel a lehetőséggel.

Talán tízezres nagyságrenddel lehet számolni a harmadik körben. Ebbe azok tartoznak, akik nem tudják megfelelő áron eladni az ingatlanukat, vagy azért, mert nem forgalomképes, vagy már túlságosan eladósodtak, így a lakás nem fedezné a tartozásukat. Ekkor az ingatlant jelentős diszkontáron a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) venné meg, a bank pedig leírja a hitelt, vagyis az adósnak nem lesz több tartozása. Az ügyfél a javaslat szerint továbbra is otthonában maradhat, melyet szociális bérlakásként venne igénybe a NET-től. Ezen ingatlanok kezelését, üzemeltetését valószínűleg a területileg illetékes önkormányzat végezné, a tulajdonjog azonban maradna az eszközkezelőnél. Szigorú feltételeket írnak majd elő annak érdekében, hogy valóban csak a rászorultaknak járjon a segítség, ne forduljon elő, hogy valaki a 200 négyzetméteres lakását bérli szociális bérlakásként.

A bankok és a kormány a főbb elemekben már megállapodtak, a részletek kidolgozása folyik, a várakozások szerint április végéig megszülethet a megállapodás. Az államnak a mentőcsomag évi néhány tízmilliárd forintba kerülhet, ami a költségvetés és a probléma méretéhez képest elenyésző összeg. Információnk szerint az eredeti elképzeléseknél azért kellett végül szűkebbre szabni a mentőövet, mert egy ennél nagyobb mértékű állami beavatkozást az Európai Unió a bankok bújtatott állami támogatásaként értékelne, s nem járulna hozzá. Így aztán bőven lesznek olyanok is, akik egyik lehetőséggel sem tudnak vagy akarnak élni: ezekben az esetekben a bankoknak nem marad más lehetőségük, mint lezárni a hitelszerződést és elárvereztetni az adós ingatlanát.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.