– Közép-Európa több országában, például Romániában és Szlovákiában is napirenden van a munkajog reformja. Ez a kérdés nemzeti hatáskörbe tartozik, de a bevezetett intézkedéseket meg kell vizsgálnunk, vajon nem sértenek-e uniós irányelveket. Általánosságban ezen államok célja az, hogy rugalmasabb rendszerrel növeljék versenyképességüket – mondta kérdésünkre hétfőn Andor László.

Az uniós foglalkoztatási biztos azonban jelezte: érdemben csak tényleges intézkedésekről alkothat véleményt, elképzelésekről nem. Emlékeztetett rá, hogy a 2020-as uniós versenyképességi stratégia ösztönzi ugyan a munkapiaci rugalmasságot, de a biztonsággal kiegyensúlyozva. Ez az úgynevezett flexicurity rendszernek a lényege. A 2020-as stratégia keretében a tagállamoknak áprilisban kell benyújtaniuk a nemzeti reformprogramokat, s a biztos szerint az látszik, hogy a magyar foglalkoztatási tervek az egymillió új munkahely megteremtésével nagyon ambiciózusak, de a konkrét elemek még hiányoznak, így az Európai Bizottság nem látja, hogy a jelenlegi pályán hogyan teljesülhet ez a nagyra törő cél – ráadásul a kormányzás első évében nem csökkent, hanem növekedett a munkanélküliség.

Ami az úgynevezett atipikus foglalkoztatást – részmunka, távmunka, rugalmas alkalmazás – illeti, Andor László szerint ebben van némi tartalék, de csak abban segíthet ez a módszer, hogy rövid távon lendületet adjon. Hosszabb távon azonban a hagyományos alkalmazási formákat kell előnyben részesíteni.

AZ ÉRINTETTEK VÉLEMÉNYE

Pataky Péter
A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK ELNÖKE:

„A munka törvénykönyvét csak azt követően kellene az Országgyűlés elé terjeszteni, hogy arról egyeztettek a szociális partnerek. A munkavállalók és a munkaadók között ugyanis komoly érdekellentétek vannak, elég arra gondolni, hogy utóbbiak rugalmas szabályokat szeretnének, előbbiek nagyobb biztonságot. Ráadásul úgy véli, a módosítások arra irányulnak, hogy a mostani, visszaélésekkel teli helyzetet konzerválják, ami tapasztalható például a felmondások vagy a pótlékok kifizetése terén.”

Dávid Ferenc
A VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE FŐTITKÁRA:

„A biztonságot és a rugalmasságot egyszerre kell megteremtenie a munka törvénykönyvének. Meg kell határoznia azokat a jogokat és kötelezettségeket –például a gyermekmunka, a terhesek foglalkoztatása, túlóra területén –, amelyektől semmiféle külön szerződéssel nem lehet eltérni. A többi ügyről – például a felmondásról, a kártérítésről, munkaidőről, kiküldetésről – adott szakmában, adott cégnél érdemes megállapodni, amit aztán bele kell foglalni a kollektív szerződésbe, vagy kisebb vállalkozások esetében a munkaszerződésbe.”