Alkatrészhiány jöhet

A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) adatai szerint a válság előtt 171 milliárd dolláros értékesítésével a japán export 13,9 százalékát adta az autógyártás és az autóalkatrész-ipar.

A földrengés és az azt követő szökőár több gyárban és beszállítóüzemben is kárt tett, a már újra működő üzemek folyamatos termelését pedig áramkorlátozások, míg az áru elszállítását a sérült úthálózat, légi- és tengeri kikötők akadályozzák. A japánok idén januárban még nyolcmilliárd dollár értékben exportáltak gépjárműveket és 2,7 milliárd dollárért alkatrészeket, a forgalom 11 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Ezzel szemben most a termeléskiesés miatt a japán autóipar napi vesztesége eléri a 200 millió dollárt, mely az elmúlt két hét alatt összességében már hárommilliárd dollárt meghaladó mínuszt jelent.

Esztergomban az alkatrészek ötöde érkezik Japánból
Esztergomban az alkatrészek ötöde érkezik Japánból

Az európai CAR Institut előrejelzése szerint 30 százalékkal zuhanhat a japán járműipar termelése, ami idén 2,6millióval kevesebb autót jelenthet. A természeti katasztrófa után a japán autógyártók két-három naponta közleményben ismertették, hogy melyik üzemükben meddig függesztik fel a termelést. A kommunikációt jelenleg is az óvatosság jellemzi: egy hétnél távolabbi előrejelzéssel most is ritkán szolgálnak.

Hasonló taktika jellemzi az európai autógyártókat is, melyek a gondokról nem szívesen közölnek adatokat. A belgiumi Genkben a Ford április negyedikéig négynapos munkahéten termelt. A PSA Peugeot Citroën a

Hitachi által készített alkatrészek hiánya miatt napokra leállította a dízelmotorok gyártását, melyet a múlt héten indított újra. Nehéz helyzetbe hozhatja az autógyártókat, hogy a földrengésben tönkrement a világ legnagyobb csipgyártójának egyik üzeme: a motorok, sebességváltók, aktív futóművek és biztonság-technikai berendezésekhez mikroelektronikát beszállítója, a japán Renesas közleménye szerint várhatóan júliusban indítja újra a termelést, a cég világpiaci részesedése 22 százalék. Hasonló gondokkal küzd az Aisin Seiki sebességváltógyár, és a világ több részébe félvezetőket, valamint elektromos autókhoz akkumulátorokat exportáló Sony, valamint PEVE Miyagiban működő üzeme.

Akido Toyoda, a Toyota elnöke és Carlos Ghosn, a Nissan elnöke ellátogatott a természeti katasztrófa által sújtott gyárakba, raktárakba, beszállítóüzemekbe és kereskedésekbe, hogy személyesen tájékozódjon. A Nissan negyven japán beszállítója szenvedett kárt, és a cégvezetés ígérete szerint az epicentrumhoz közeli iwaki motorgyár talán júliusban termel ismét, ezért megfordult a termékáramlás: jelenleg az egyesült államokbeli Tennesseeben működő üzemből mennek benzines hajtóművek Japánba. A Honda alkatrészhiány miatt felére csökkentette termelését négy amerikai gyárában.

A krónikus festékhiány mellett az akadozó alkatrészellátás is szürkíti és szűkíti a kínálatot: több típus gyártásával leálltak, és későbbre tolták az új modellek,például a kombi karosszériás Toyota Prius, az X típus piacra vezetését. A Toyota körlevélben próbálta alkatrész-takarékosságra ösztönözni az észak-amerikai márkaszervizeket. Egy csavarjaira szétbontott autó harmincezer alkatrészből áll, ám a típus- és modellválaszték miatt háromszázezer különféle elemből építkezik egyetlen márka, és ha ezek közül csak egy is hiányzik, leáll a termelés.

A megszólaló autógyári vezetők és közleményeik továbbra is kincstári optimizmust sugallnak, és folyamatosan azt bizonygatják, hogy vannak megfelelő tartalékaik. Az persze kérdés, hogy meddig. Egy salzburgi szakmai konferencián a legnagyobb európai autógyártó és a világelsőségre törekvő VW konszern elnöke, Martin Winterkorn is állította, hogy a németeknek hetekig nem jelentenek akadályokat a japán beszállítók gondjai.

Az általános európai helyzetkép szerint egy hónapig biztosan kitartanak a gyárak készletei, és plusz néhány hetes tartalékot jelentenek a már tengeri úton lévő, és általában havi készletet biztosító hajón lévő szállítmányok. Jelenleg zavartalanul megy az autó- és motorgyártás Győrben, az Audi Hungáriánál, ahol nem okoz fennakadást alkatrészhiány – tájékoztatta lapunkat Czechmeister Mónika kommunikációs vezető. Hasonlóan nyilatkozott a napi 800-850 autót gyártó Magyar Suzuki tájékoztatási vezetője, Ruska Viktória is, aki elmondta: egy-másfél hónap tartalékkal rendelkeznek, és hajón van további egy hónapra szóló szállítmány.

Az Esztergomban készülő évi 170 ezer autóhoz az alkatrészek húsz százaléka, többek között a motorblokk és a komplett sebességváltó érkezik Japánból, a szállítási idő általában egy hónap. A Magyar Suzuki 71 magyar és 231 külföldi, többek között tengerentúli beszállítóval dolgozik. A cég vezérigazgató-helyettese, Urbán László egy konferencián nemrég arról beszélt, hogy a hetvenezer embert foglalkoztató magyar autóipar a GDP hét százalékát állítja elő, s ez az ágazat adja a magyar export 17-18 százalékát.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.