Két ezrelékből milliárdok
A Népszabadság birtokába került előterjesztésből most az is kiderült, hogy a nagyobb vállalkozásoknak igencsak borsos tagdíjat kellene fizetniük. Az évi bruttó egymilliárd forintot meghaladó árbevételű cégektől a bevételük két ezrelékét szednék be tagsági díjként. A két ezrelék talán nem tűnik soknak, de a nagyobb forgalmú láncok esetében ez csöppet sem kis tétel. Lapunk számítása szerint csak a kiskereskedelmi szektor nagy cégeitől – a 2009-es árbevételüket alapul véve – nagyjából hárommilliárd forint körüli összeg folyna be a kamarához, de a nagyobb előállító, illetve élelmiszer-feldolgozó vállalkozások tagdíjával kikerekítve ez jóval nagyobb összeg lehet.
A kereskedelmi cégek esetében az egyelőre kérdéses (az előterjesztés legalábbis erről nem szól), hogy csak az élelmiszer kereskedelemből származó bruttó árbevételt vennék-e alapul, vagy a teljes forgalmat. A nagyobb kereskedőláncok bevételének ugyanis a 30-40 százaléka a tartós fogyasztási cikkek értékesítéséből származik, de érdekes lehet az is, ha a magyar agrárkamarában a külföldi élelmiszerek, például a déligyümölcsök után is fizetni kellene. Az is pontosításra szorulhat, hogy a válságadóhoz hasonlóan különbséget tesznek-e a nagy- és kiskereskedelmi tevékenység között. (Az extra terhet jelenleg csak az utóbbi után kell megfizetni.)
A várható tagdíjbevételek alapján a több nagy állami hivatal költségvetését meghaladó összeg felett rendelkező agrárkamara lényegében önszabályozó testületként javaslatot, véleményt nyilvánítana az agrárgazdaság egyes kérdéseit illetően, illetve közvetítenének az egyes hazai, illetve uniós állami szervek és a tagság között. Emellett térítésmentes alapszolgáltatásként piaci tanácsadást nyújtana a tagoknak –bár a nagyobb piaci szereplők vélhetően nincsenek igazán rászorulva, hogy az agrárkamarán keresztül értesüljenek az aktuális jogszabályváltozásokról, de a kisebb vállalkozások esetében is finoman szólva túlméretezettnek tűnik a milliárdos keret. A nagyobb kereskedő- és feldolgozótársaságoktól beszedett pénzeket persze nem is erre a célra használnák el. A tervezet egyik passzusából kiderül, hogy az agrárkamara a jövedelme erre elkülönített részét a kamarai tagok infrastruktúrájának a fejlesztésére is fordíthatja.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a készülő agrárkamarai törvénnyel kapcsolatban lapunknak úgy fogalmazott: gyanújuk szerint lényegében egy bújtatott agrártámogatásról van szó. Az élelmiszer ágazatban keletkező jövedelem egy tetemes részét újraosztanák az ágazat kisebb szereplői között. Vámos György szerint azonban ez az elképzelés nemcsak a versenyképességi követelményekkel, hanem az uniós joggal is ellentétes lehet.Megkeresésünkre a szakminisztériumnál hangsúlyozták: egy még formálódó, belső tervezetről van szó, a tárca által elfogadott, végleges javaslat csak április közepén kerül ki társadalmi egyeztetésre. Arra ugyanakkor nem kaptunk választ, hogy a minisztérium továbbra is két ezrelékben állapítaná-e meg a tagdíj mértékét.
Sajátos színt visz a történetbe, hogy az agrárkamara a vitás fogyasztói ügyekben békéltető testületként járna el – ami azt is jelentheti, hogy újabb feladatkört vonnának el a jelenleg a Magyar Kereskedelmi Iparkamara (MKIK) berkeiben működő békéltető testületektől. (A testületektől a kormány korábban elvette a pénzügyi kérdésekben történő békéltetést, és nyártól a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete alatt működő speciális testület fog dönteni az ilyen fogyasztói vitákban.) Mint korábban megírtuk: az MKIK jelenlegi vezetése törekvéseit tükröző kereskedelmi és iparkamarai törvényen is dolgozik a kormányzat, amely kamarai rendszer szintén kötelező lenne a hazai vállalkozások számára. Azt a Vidékfejlesztési Minisztérium tervezete is leszögezi: a két kamarai törvény közötti összhang megteremtése érdekében még egyeztetni kell, de a tárca szerint a megoldás a kettős tagság és a tagdíjak megosztása lehet.
PÁLYÁZAT
Negyvenmilliárd állattartó telepekre
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot irányító hatóság döntött az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázat harmadik ütemének forrásáról. Az erre a célra biztosított 46,2 milliárd forintból 338 helyszínen indulhatnak meg a fejlesztések. A határozatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal április közepéig postázza az érintetteknek. (Cz. P.)
