Egyben figyelmeztetnek, hogy a magyar kormány újra a saját kárán kénytelen megtanulni, milyen kínos helyzetet tud eredményezni a szerencsétlen kommunikáció. Orbán Viktor kormányfő tavaly ugyanis többször is letette a nagyesküt, hogy 2010-ben 3,8 százalékon tartja a hiányt.

Ez nem sikerült, amiért azonban csak részben tehetők felelőssé a helyi önkormányzatok. Bár a nemzetgazdasági tárca idén januárban a települések vezetőinek nyakába igyekezett varrni a hiányeltérést, a tegnapi jelentés a kormányzati szektorról nem teljesen támasztja alá ezt az álláspontot. Valóban nagyobb lett – mégpedig a bruttó hazai termék 0,2 százalékával, 57milliárd forinttal – az önkormányzatok deficitje (247 milliárd forint), de ezen kívül még egy sor tétel tette hozzá a magáét a nagyobb hiányhoz. Egyes adóbevételeknél (szja, áfa), valamint a központi költségvetési szervek szállítói tartozásainál is keletkezett elcsúszás az eredeti tervekhez képest.

Azonban nem lehet elvitatni az önkormányzatok szerepét az egyensúlytalanság kialakulásában. A tegnapi jelentésből kiderül, hogy idén is méretes, 150 milliárdos hiány keletkezik itt, ami az elmúlt öt évben a második legnagyobb (az első természetesen a tavalyi). – Egy ideig nem is lehet arra számítani, hogy érdemben mérséklődjék ez a deficit – értékelte a helyzetet Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere. A kormány hozhat intézkedéseket a hitelfelvétel szigorításáról, ám a költekezés forrása nem ez, hanem a már felvett, de eddig betétben, egyéb befektetési formában tartott kölcsönök, hitelek. Az elmúlt években rendkívül intenzív volt például az önkormányzati kötvénykibocsátás, s eljött az ideje annak, hogy az így szerzett forrásokat felhasználják a települések. A volt pénzügyminiszter emlékei szerint emiatt lett rosszabb a helyhatóságok 2009-es egyenlege. Tavaly tovább rontott a helyzeten, hogy az országgyűlési választások mellett önkormányzati választásokat is tartottak, ami általában a legszigorúbb költségvetési politikát valló polgármestereket is engedékenyebbé teszi.

Ezekhez a forrásokhoz viszont nincs hozzáférése a központi kormányzatnak, így csak közvetett módon – például a központi támogatások megállapításán keresztül – lehet rákényszeríteni a településeket a visszafogott költekezésre. Hogy ez idén még nem fejti ki áldásos hatását, azt az idei hiányterv mellett jelzi az is, hogy a nemzetgazdasági tárca várakozása szerint a helyi önkormányzatok nettó hitelpozíciója 138 milliárd forinttal romlik.

Ennél sokkal szebb képet mutat majd a teljes államháztartás, amibe a tb- és egyéb alapok meg a központi büdzsé is beletartozik. A szaktárca tegnapi közleménye szerint idén 2 százalékos többlet keletkezik a rendszerekben – amelynek egyetlen forrása a magánnyugdíjpénztáraktól átirányított vagyon lesz – szemben az eddig tervezett 2,9 százalékkal. E nélkül viszont bőven mínuszos lenne az egyenleg, ám a mintegy 2500 milliárd forintból az adósság mérséklése és a nyugdíjalap feltöltése mellett futja a közösségi közlekedési cégek konszolidációjára is.