Mint írják, ez az egyetemes szolgáltatásban földgázt vételezőkre, azaz jellemzően lakossági és kisfogyasztókra, társasházakra és távhőtermelőkre vonatkozik. A kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a lakosság és a kisvállalkozások mindennapos kiadásainak jelentős részét az energiaszámlák teszik ki – szögezik le. Ezért a magyar családok érdekében 2010 nyarán az árszabályozás felülvizsgálatáról döntöttek, melynek lezárultáig ármoratóriumot hirdettek. A szolgáltatói egyeztetéseket követően az új, méltányos, sávos gázárképzési rendszer 2011. január 1-jétől lépett hatályba – szögezik le. Az érintett fogyasztóknak 2011 második negyedévében is a január 1-jétől érvényes gázdíjakat kell fizetniük – zárul a közlemény.

Szakértők szerint nem teljesen egyértelmű, hogy az energiaárak befagyasztása után miért van szükség ennek negyedévenkénti megerősítésére. A közzététel arra utal, hogy kormányberkekben továbbra is él a gázárak negyedéves megállapításának évtizedes hagyománya. Igaz, a bejelentés alapján az Orbán-kabinet ezúttal úgy döntött, hogy nem emeli a gázárakat. A kormány korábbi bejelentése szerint a szociális gáz- és távhőárkedvezmény viszont csak április 30-ig vehető igénybe. Akkortól a szociális energiatámogatásban részesülő mintegy egymillió háztartásnak a mostani kedvezmény 10-20 százalékával nő a számlája. Ezt követően más formában, a lakhatási támogatáson keresztül szeptember elsejétől hasonló rendszer életbeléptetését ígérik.

– Az energiaárak kezdik meghaladni a lakosság tűrőképességét –hangsúlyozta Kovács Pál, az NFM energetikáért felelős helyettes államtitkára tegnap a brit nagykövetségen tartott, a hosszú távú európai szén-dioxid-kibocsátás-csökkentési tervekről szóló konferencián. A Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdálkodási Kutatóközpontja (REKK), illetve a Shell részvételével zajló beszélgetés egyik fő üzenete az volt, hogy – mint azt például Kaderják Péter, a REKK vezetője megfogalmazta – a környezetkímélőbb energiaforrásokra való átálláshoz is beruházásokra van szükség, amelyek emelik a tarifákat. Jeremy Bentham, a Royal Dutch Shell üzleti részlegének elnökhelyettese úgy fogalmazott: Kína vagy India kereslete folytán 2050-re a világ energiaigénye a mostani háromszorosára ugorhat. Ez szintén jelentősen növeli a nemzetközi árnyomást. Kovács Pál ezzel szakmai alapon, hosszú távon egyetértve a térség komoly problémájának nevezte, hogy havi 40–70 ezer forintból élő nyugdíjasok számára hasonló mértékű energiaszámlák mellett nem lehet előírni további, az energiatakarékosságot ösztönző költségeket.

Egy szintén tegnapi bejelentés szerint március végével távozott a Magyar Energia Hivatal (MEH) elnökhelyettese, Kovács Csaba. A pozíció betöltésére a nemzeti fejlesztési miniszter pályázatot ír ki. A szakember 11 éve volt a hivatal munkatársa. Távozásában értesülésünk szerint szerepet játszhat, hogy az elnökhelyettesi posztra az előző kormány idején, 2009-ben nevezték ki.

Havi 40-70 ezer forintból élő nyugdíjasok számára hasonló mértékű energiaszámlák mellett nem lehet előírni további, az energiatakarékosságot ösztönző költségeket.(Kovács Pál helyettes államtitkár)