Abban már egyetértés van, hogy folytatni kell, s abban is, hogy a kohéziós politika jövője szorosan összefonódik az „EU 2020” stratégiával, amely alapvetően a közösség versenyképességének javítását szolgálja. A kohéziós politika ugyanakkor átfogóbb e stratégiánál, hiszen egyszerre célozza a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést, a felzárkóztatást, az esélyegyenlőség megteremtését és a szolidaritást. Azt, hogy a jövőben mire lesz pénz, erősen befolyásolja az elmúlt évek gazdasági válsága – mondta a miniszter.

Johannes Hahn, az EU regionális biztosa a sajtótájékoztatón elmondta, számít a magyar elnökség támogatására abban, hogy az EU következő költségvetéséről szóló vitában érvényesüljenek a kohéziós politika igényei. Hogy miért van szükség a felzárkóztatásra, a biztos a magyar példával illusztrálta. A már lezárult, 2004–2006 közötti időszakban Magyarországnak nyújtott közösségi támogatásból több mint 21 ezer munkahely létesült, 570 kilométer vasút és 470 kilométer közút korszerűsítése történt meg. Hozzátette, az uniós forrásoknak köszönhetően a 2000–2006 között Európaszerte mintegy 1,4 millió munkahely jött létre. Az unió kohéziós politikája az EU költségvetésének több mint harmadát teszi ki.

Habár a tegnapi sajtótájékoztatón nem volt szó róla, de a biztos a napokban Brüsszelben azt mondta a BruxInfonak, hogy a 2014-től induló új tervezési időszakban indokoltnak tűnik a támogatott régiók új kategóriájának létrehozása, amely az unió átlagos GDP-jének 75–90 százaléka között teljesítőkre vonatkozna. Idetartoznának azok a térségek is, amelyek az előző időszakban még 75 százalék alatt voltak, mostanra azonban már fölé kerültek. Mintegy 60 millió uniós állampolgár él ilyen „átmeneti” régiókban, ezért a biztos indokoltnak tartja, hogy ő helyzetüket is kezeljék.

A jövő kohéziós politikájának legfontosabb célja továbbra is a régiók közötti fejlettségbeli különbségek kiegyenlítése, s a segítségnyújtás a pénzek hatékony felhasználását elősegítő adminisztratív és intézményi háttér kiépítésében. Ugyanakkor egyben fejlesztési-beruházási politikává is válik, s ezzel EU 2020 gazdasági stratégiát szolgálja.

A jelenlegi gyakorlathoz képest újdonság, hogy a tagállamok kevesebb, a jelenleginél jobban körülhatárolt célokra költhetik el az uniós pénzeket. Lesznek olyan régiók, amelyek legfeljebb két-három prioritást fogalmazhatnak meg.