A kedden megjelentetett, majd hibás adatok miatt később visszavont jelentéshez képest a foglalkoztatottak és a munkanélküliek aránya második nekifutásra sem változott, előbbi a 15–64 éves korcsoportban 54,8 százalék volt, ami 0,2 százalékpontos növekedést jelent az egy évvel korábbihoz képest. Az állás nélküliek aránya 11,6 százalék volt a tavaly ilyenkori 11,5 százalékkal szemben. Módosítani a létszámadatokban kellett, a korrigált adatsor 19 ezerrel kevesebb foglalkoztatottat és kétezerrel kevesebb munkanélkülit mutat. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságilag aktív népesség összessé gében 21 ezerrel kisebb, mint a kedden publikált változatban, de az inaktívak száma is csökkent 14 ezer fővel. Bár a javított kiadásban kétezerrel kevesebb munkanélkülit mutatott ki a KSH, számuk éves összevetésben még így is emelkedett: egy évvel korábban 478 ezren voltak állás nélkül, míg most 486 ezren. A foglalkoztatottak száma 3,71 millió fő volt, ami némi javulást jelent a tavalyi 3,69 millióhoz képest.

Az Európai Bizottság szerint a közeljövőben nem is várható gyors élénkülés a magyarországi munkaerőpiacon, miután még januárban is nőtt a munkanélküliség, különösen a fiatalok körében. A tegnap kiadott jelentés arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a kormány nemrégiben bejelentett reformcsomagjának középpontjában a foglalkoztatási helyzet javítása áll. A testület megerősítette, hogy Magyarországon idén 11 százalék körül stabilizálódhat a munkanélküliségi ráta, jövőre viszont 10,3 százalékra csökkenhet.

Nem jobb persze a helyzet az unióban sem. Az Európai Bizottság adatai szerint ugyan tavaly nyár óta lassult a helyzet romlása a munkaerőpiacon, sőt márciusban – ugyancsak kismértékben, de – csökkent a munkanélküliség, a gazdasági válság hatásai azonban még mindig egyértelműen érzékelhetők, különösen a fiatalok, a bevándorlók és az alacsonyabban képzettek körében. Az ifjabb korosztályban (15–24 év) még mindig magas, 20,6 százalék volt az állástalanok aránya. Az emberek többsége nem érez érdemi javulást.