A nyomasztó tehertől való gyors megszabadulást ígérő Széll Kálmán Tervben a kormány azzal számol, hogy 2014 végére sikerül a 65-70 százalékos sávba lenyomni az államadósságot. Ehhez felhasználja a visszaterelt magán-nyugdíjpénztári milliárdokat, a gazdasági növekedés hozta pluszpénzek egy részét, valamint az olyan új forrásból származó bevételeket, mint az elektronikus útdíj. Igaz, a Standard & Poor’s hitelminősítő az államadósság bóvlikategória feletti besorolásának csütörtöki megerősítéséhez azt fűzte hozzá, hogy a reformok szerinte csupán 60 százalékban valósulhatnak meg.

Mindenesetre a magyar államadósság e héttől 3,75 milliárd dollárral lett magasabb, ennyi pénzt hozott ugyanis a konyhára amerikai kötvénykibocsátásunk, amelyet a politikusok és az elemzők egyaránt nagyon sikeresnek neveztek.

A tízéves, dollárban denominált devizakötvényből – az amerikai referenciához képest – 310 bázispontos felárral hárommilliárd dollárért adtak el a kibocsátás szervezői, míg a rekordhosszú, 30 éves lejáratúból 750 millió dollárnyi ajánlatot fogadtak el, az előzetes várakozásoknál sokkal kedvezőbb, 330 bázispontos felár ígérete mellett. A piac a tízéves kötvénynél 325, a harmincévesnél 345 bázispontos felárra számított.

Gyorsértékelésében Tóth Gyula, az UniCredit bécsi elemzője arra hívja fel a figyelmet, hogy négyszeres volt a túljegyzés a dollárkötvényekre, azaz 13 milliárd dollár értékben is elkeltek volna a magyar papírok, mivel előzetesen nem szabták meg a kibocsátás felső határát. Tóth szerint a siker sem kényelmesíti el az Államadósság Kezelő Központot (ÁKK), de forintaukciók meghirdetéskor kellő rugalmasságot ad neki.

Kondrát Zsolt szerint a kibocsátást megelőzően voltak félelmek, ezek azonban elszálltak, s a befektetők azzal, hogy odaadták a pénzüket, bizalmat is szavaztak az országnak. A hozamokat az MKB Bank vezető elemzője racionálisnak nevezte.

Ezzel az ÁKK kipipálhatja idei kötvénykibocsátási tervének legnagyobb tételét, hisz a nagyjából négymilliárd eurós finanszírozási kötelezettség kétharmadát letudta. – Az év hátralévő részében a forintkötvények hazai kibocsátásánál sokkal nagyobb mozgásteret nyert maga számára – mondta lapunknak Kondrát Zsolt.

A jegyzés eredményessége –és az S & P kedvezően fogadott értékelése – gyorsan beépült a forint árfolyamába és a Magyarország nemzetközi befektetői megítélését tükröző CDS-árazásba. A magyar fizetőeszköz éves csúcsra, 265,9-re erősödött az euróhoz képest, ekkor látták úgy a befektetők, hogy ideje visszafordulni, mert a kurzus elrugaszkodott attól a szinttől, amit a magyar gazdaság jelen állapota indokol. Kondrát szerint egyébként a hétközi forinterősödésben közrejátszhattak a jegyzésről a tengerentúlról szállingózó hírek is. Az országkockázati felár – 264 bázisponttal –féléves minimumára ért. Összehasonlításképp: a cseh mutató 79 bázisponton áll.

A magyar eszközök jövőbeni alakulása függ a Széll Kálmán Terv céljainak tarthatóságától. Az MKB Bank vezető elemzője szerint a program esetleges felpuhítása nagy kockázattal jár, a céloknak nem hatvan-, hanem százszázalékosan kell megvalósulniuk ahhoz, hogy az ország tartós növekedési pályára állhasson, s végre kiszabaduljon a túlzottdefi cit-eljárás béklyójából. A tervben leírt államadósságcsökkentő pálya tarthatóságáról Kondrát szerint korai ítéletet alkotni. – Az irány jó, ám a magánnyugdíjpénztári vagyon felhasználásával csupán egyszeri, 4,5–7 százalékkal lehet csökkenteni a GDP-arányos adósságot.

Egyelőrehízikazadósságunk. A február végi statisztika szerint a 20 221 milliárd forinton állunk. Ez mintegy 700 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábban mértnél, míg a tavaly december végi adatot 180 milliárddal haladja meg, s természetesen nem tartalmazza a mostani magyar dollárkötvény-kibocsátás miatti növekményt sem. Sőt: a Magyar Hírlapnak Keskeny Ernő, a külügyi tárca miniszteri biztosa azt nyilatkozta, hogy várhatóan a közeljövőben magyar kötvényeket bocsátunk ki az orosz piacon.

Büntetnek a hitelminősítők

Nem sokat tétlenkedett a Standard & Poor’s sem, amely – a Fitch Ratingstot követve – a csütörtöki piaczárás után rontott két fokozatot Portugália szuverén adóskockázati besorolásán. Az S & P azonban mélyebbre döfte a kést az újabb költségvetési megszorítócsomagot megtorpedózó portugálokba, mert az eddigi elsőrendű „A mínuszról” egyenesen BBB fokozatra rontotta a besorolásukat.

Ráadásul a figyelőlistán negatív kilátással tartja számon a portugálokat, ami egy esetleges újabb leminősítés csalhatatlan jele.

A BBB fokozat már a befektetésre közepesen ajánlott kategóriába esik, s csupán egyetlen egységgel jobb, mint a magyar államadósság besorolása. Az S & P-vel ellentétben a Fitch „csak” a befektetésre ajánlott kategória legaljára száműzte a portugálokat.