Nem jött össze a 3,8 százalékos hiány
– Szeretnék mindenkit megnyugtatni, a munka egy koncepció alapján történik –mondta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének tegnapi rendezvényén Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkára, az Adósság, felelősség, megújulás című, kemény hangvételűre sikerült előadása végén. Ennek során elismerte például, hogy nem tudták tartani az IMF és az EU felé vállalt 2010-es 3,8 százalékos hiánycélt. Szerinte a végső szám 4,1-4,2 százalék körül lesz. Korábban, a jegybank tájékoztatásából már lehetett sejteni, hogy a deficit végül ebben a tartományban mozoghat. Az eltérésről először a nemzetgazdasági tárca adott jelzést, de abban a várható mértékre vonatkozóan nem szerepelt állítás, csupán rögzítették, hogy az önkormányzatoknál nagyobb lehetett a hiány, mint tervezték.
Varga Mihály is az önkormányzatokat említette, amelyek – miközben a központi államigazgatás kiadásait viszszavették – helyi szinten költekeztek tovább. Meg is lesz ennek a böjtje: ahogyan Varga Mihály fogalmazott, a Széll Kálmán Terv keretében átalakítják a rendszert. Az elképzelések szerint a jövőben nem lehet majd hitelt felvenni a napi működés finanszírozására, legfeljebb beruházásra kérhetnek kölcsönt a helyhatóságok, de azoknak is jövedelemtermelőnek kell lenniük. Magát a hitelfelvétel lehetőségét pedig egy központi szerv engedélyezi majd, és nem a „helyi akaratok, mutyik” lesznek a meghatározóak. Sőt az is lehetséges, hogy az Államadósság Kezelő Központ veszi majd fel a kölcsönöket az önkormányzatoknak, már csak azért is, mert jó adósként sokkal kedvezőbb feltételeket tud elérni a pénzintézeteknél.
Az államtitkár üzent azoknak a kétkedőknek is, akik szerint tíz év alatt nem lehet egymillió új munkahelyet létrehozni. Ahogyan mondta, Chilének, Ausztráliának, Hollandiának sikerült, és Magyarországon sem reménytelen. Első lépésben a kormány az inaktívak egy részét vezetné vissza a munkaerőpiacra. Jelenleg a 20–64 évesek 12,1 százaléka leszázalékolt, arányaiban kétszer annyi, mint Csehországban, vagy Szlovákiában.
– Évekig őrizgettem egy újsághirdetést, amiben a következő állt: jó erőben lévő rokkantnyugdíjast keresek erős fizikai munkára – érzékeltette a hazai helyzetet. Nonszensznek nevezte, hogy életerős negyvenesek várják a postást a nyugdíjjal. – Az sincs rendben – folytatta –, hogy a rendvédelmi szervek dolgozóit 25 év munka után elengedik. Holott nem terepen, hanem az államigazgatásban nagyon jól hasznosulna a tudásuk, a tapasztalataik.
Luxusnak nevezte, hogy katasztrófahelyzetben buszt kell bérelni a segítők szállítására, miközben az állam tulajdonos a vasútban és a Volánbuszban is. Szerinte megengedhetetlen, hogy a MÁV és a Volán egymás versenytársai, ahelyett, hogy együttműködnének. Az is lehetetlen, hogy a vasúton utazóknak mindössze 14 százaléka vásárol teljes értékű menetjegyet. – Történelmi bűnt követnénk el, ha nem nyúlnánk hozzá ezekhez a rendszerekhez. Megkaptuk hozzá a parlamenti többséget, négy év múlva nem mondhatjuk azt, hogy az ellenzék miatt nem tudtuk végrehajtani az akaratunkat –mondta.
Az államtitkár kitért a gyógyszerkasszára is, amely ugyancsak komoly terhet jelent a költségvetésnek. Mint mondta, szerdán Brüsszelben már „elindultak a birodalmi lépegetők”, ám akármekkora is az ellenállás, nem szabad évi 380 milliárd forintot gyógyszertámogatásra költeni, mivel ez nem tartható. Az összeg harmadát szeretné a kormány megtakarítani. Varga Mihály ezt maga is ambiciózus tervnek minősítette, de szerinte már azzal is eredményeket lehet elérni, ha az emberek felhagynak a spájzolással, és rájönnek, minden nap lehet gyógyszert venni, semmiből nincs hiány. Arra kell törekedni, hogy átálljanak egy új szemléletre, és „ne szedjenek mindenre pirulákat”, illetve ne dőljenek be a reklámoknak.
Mint Varga Mihály mondta, a kormányzásuk kezdetén már látták, hogy irreális a 3,8 százalékos hiánycél. Próbáltak legalább fél százalék engedményt elérni Brüsszelnél és az IMF-nél, de a szervezetek semmiféle könnyítést nem hagytak jóvá. – Stratégiát kellett váltani, és a többi között ennek köszönhetők a különadók is – mondta. Magyarország folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt áll, igaz, másik 24 uniós tagállam is, de azok nem olyan régen, mint mi. Az államtitkár szerint a kormánynak olyan üzenetet kell küldenie a piacoknak, ami megnyugtatja azokat. (Egy éve a magyar államcsőd ellen köthető biztosítás felára, azaz a CDS-felár 200 pontos volt, ma 300 pont. –a szerk.) Az ország finanszírozása az államtitkár szerint továbbra is biztosítható az IMF nélkül is. – Olyan üzeneteket kell továbbítani, ami csökkenti az ország kockázati felárát –tette hozzá Varga Mihály.
Szóltak előre
Amennyiben az Orbán-kormány folytatja elődje szigorú és takarékos gazdálkodását, és nem félt volna már 2010-ben bevezetni a februárra ígért további kiadáscsökkentő intézkedéseket, akkor a különadók és a magán-nyugdíjpénztári befizetések einstandolása nélkül is teljesíthető lett volna a tavalyi költségvetés hiánycélja – tartalmazta Bajnai Gordon és Oszkó Péter lapunkban is megjelent közös közleménye néhány héttel ezelőtt. Mint írták, ők és a nemzetközi szervezetek is felhívták a figyelmet a nyilvánvaló kockázatokra, amelynek mértékét a GDP 0,5-0,6 százalékában határozták meg. Ezen előre látható kockázatok kezelésére tervezte be a Bajnai-kormány a mintegy 210 milliárd forintos tartalékot. Hozzátették, tavaly a második fél évben a költségvetés kiadási oldalán semmilyen megtakarítás nem vehető észre, a kiadások az új kormány időszakában mintegy 150 milliárd forinttal haladták meg az eltervezettet.
A Standard & Poor’s hitelminősítő intézet megerősítette Magyarország hosszú és rövid lejáratú, külföldi és hazai devizában jegyzett hitelbesorolását, ami hajszálnyira van a bóvli kategóriától. A kilátás negatív maradt, mert a cégnek kétségei vannak, hogy a kormány végre tudja, vagy akarja hajtani a beígért strukturális reformok többségét.
