– Nyugdíj előtt négy hónappal, közös megegyezéssel távoztam tavaly az egyik közszolgálati médiumtól, több mint 15 év munkaviszony után. Összesen 4,6 millió forint végkielégítést kaptam. Minden forintnak megvolt a helye, egyebek mellett adósságot törlesztettünk, lakást újítottunk fel. Gyakorlatilag a teljes kézbe kapott összeget elköltöttük – mondta lapunknak egy, a kormány 98 százalékos adójával érintett volt „állami” alkalmazott. Azt, hogy ezek után miből fogja befizetni a 3,5 millió forint feletti részre eső adót, nem tudja. – Eleinte abban reménykedtem, az nem lehet, hogy az Alkotmánybíróságon átmegy a javaslat, s örültem amikor megsemmisítette a visszamenőleges hatályát – mondta. A végeredményt azonban ismerjük, a Fidesz ismét benyújtotta, bár némileg módosított formában, a parlament pedig megszavazta a jogszabályt. A közszolgálati médium volt dolgozója lapunknak azt mondta, nincs több mint egymillió forintja az adó befizetésére, és nem is tervezi a befizetést. Ha kell, a bíróságon próbálja bizonyítani az igazát.

Közeleg a különadó-befizetés végső határideje

Szerencsésebb a végkimenetele egy debreceni tanárnő esetének. Ő 2010 elején több évtizedes tanítás után kényszerült megválni a munkahelyétől, a végkielégítése pedig több volt mint 3,6 millió forint. – A lányom férjhez ment, majd teherbe esett. Megígértük nekik, az összes pénzt odaadjuk, hogy be tudják fizetni egy nagyobb lakáshoz szükséges hitel önrészét. Ez meg is történt, még az előtt, hogy kiderült, adóznom kell – akkori állás szerint a 2 millió forint feletti rész után. Igazságtalannak éreztem az eljárást, de törvénytisztelő állampolgár vagyok, ezért úgy döntöttünk, ha kell, kisebb lakásba költözünk, de kigazdálkodjuk a sarcot. Végül, mivel a fizetési kötelezettséggel érintett adóalapot az esetemben felemelték 3,5 millió forintra, így „csak” 98 ezer forintot kell befizetnem az adóhatóságnak – mondta. Hozzátette, a személyijövedelemadó-bevallással vár azért az utolsó pillanatig, hátha történik valami változás az ügyben.

Az előbb említett példák nem egyszeriek, sőt vélhetően nem is a legsúlyosabbak közül valók. Főleg azok a köztisztviselők, közalkalmazottak lehetnek nehéz helyzetben, akiket még 2006-ban, az akkori rohamtempóban zajlott közigazgatási átszervezéskor küldtek el. Egy 15–20 éve az államigazgatásban, vagy önkormányzatnál dolgozó esetében nem is kellett túl magas fizetés, hogy most a törvény hatálya alá essen: 250–280 ezer forint bruttó bérrel már keletkezik fizetési kötelezettsége. Az érintett ágazatok szakszervezetei egyöntetűen elítélik a 98 százalékos különadót, ugyanakkor hozzájuk nem érkeznek visszajelzések arról, hogy az egyes személyeket hogyan érinti az adó. Ahogyan Árva János, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete elnöke lapunknak mondta, az elbocsátottak közül nagyon sokan nem esnek az adó hatálya alá, az ügyben inkább a vezetői szinteken dolgozók érintettek. A szakszervezetet eddig senki sem kereste meg, hogy segítséget kérjen.

Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete elnöke ugyancsak úgy véli, az ágazatban olyan alacsonyak a fizetések, hogy a többségnek nem kell a különadóval számolnia. Egy eset futott be hozzájuk, átszervezés miatt egy iskolaigazgató elveszítette az állását, munkaügyi pert indított és meg is nyerte. A különadóról szóló jogszabály első változatában neki is fizetnie kellett volna, de a módosított szerint az így szerzett jövedelem nem adóköteles. Úgy tudjuk, az adóhatóság (NAV) számít arra, hogy egyre többen keresik majd fel az érintettek közül, hogy tisztázzák, pontosan mennyi adót is kell befi zetniük. Ez ügyben ugyanis elég nagy a tanácstalanság az érintettek körében. Mint ahogyan arra is fel van készülve a NAV, hogy sokan kérnek majd részletfi zetési lehetőséget, hiszen a végkielégítésüket már évekkel korábban elköltötték.

Mindenesetre a bizonytalanságok, a tájékozatlanság, és a jogszabállyal szembeni ellenérzés mellett a költségvetésbe tavaly már befizettek 11,3 millió forintot, idén pedig az 1 milliárdos bevételi tervből januárban 64,1, februárban pedig további 355 millió forint érkezett be a büdzsébe, az előirányzat közel 40 százaléka tehát már teljesült. Ennek több oka is lehet: logikus magyarázat, hogy azoktól származik ez az összeg, akik időközben egyéni vállalkozók lettek, mert nekik februárban kellett teljesíteniük az éves adókötelezettségüket. De az is lehet, hogy valamilyen oknál fogva a költségvetés tervezésekor visszafogottan számoltak ezzel a bevétellel, azaz a végeredmény meghaladja majd az egymilliárd forintot.

Azoknak, akiket érint

A költségvetési szervnél, a legalább 50 százalékban állami, önkormányzati vagy közalapítványi forrásból működő szervezetnél foglalkoztatottak esetében 3,5 millió forint, az állami és önkormányzati vezetők esetében pedig 2 millió forint a jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben kivetett 98 százalékos különadó összeg határa, nekik az e fölötti rész után kell megfizetniük az adót. A kötelezettség nem vonatkozik a nyugdíjba vonulókra, nem számít bele a felmentési vagy felmondási időnek a munkavégzéssel töltött idejére kifizetett munkabér, a munkavállalóknak adott szabadságmegváltás, a jubileumi jutalom. A jogszabályból kikerültek azok az összegek, amelyeket bírósági határozatban állapítottak meg, a jogviszony 2005. január 1-jét követő jogellenes megszűntetése miatt.