Magyarország az atomenergia mellett
A Paksi Atomerőmű biztonsága kétségbevonhatatlan - szögezte le a helyszíni bejárás után tartott sajtótájékoztatóján Fellegi Tamás energetikáért felelős nemzeti fejlesztési miniszter. Az EU soros elnökségét betöltő ország képviseletében is leszögezte: a Japánban történt drámai események (azaz a fukusimai atomszerencsétlenség) tanulságait uniószerte meg kell vizsgálni, így a tagországokban működő atomerőművek úgynevezett stressztesztjét indítványozzák.
Magyarország a maga részéről ennek teljes mértékben aláveti magát. - Nálunk ugyanakkor nem állnak fenn a japán katasztrófát okozó veszélyforrások - tette hozzá. Így nem lát okot az ország alapvető energiastratégiai céljainak felülvizsgálatára sem: ebben az atomenergiának éppúgy szerepe van, mint a megújulók és a hagyományos energiahordozók keverékének. Magyarországon az áramtermelés mintegy 40 százaléka származik az atomerőműből. A miniszter emlékeztetett, hogy az unió a különböző helyi adottságok miatt a kérdés eldöntését nemzeti hatáskörbe utalja és tiszteletben tartja a tagállami álláspontok - a mostani brüsszeli miniszteri ülésen is megmutatkozó - különbözőségeit.
A nemzeti fejlesztési miniszter kiállt a paksi blokkok tervezett üzemidő-hosszabbítása mellett, megjegyezve: ha a stressztesztek vagy más vizsgálatok nyomán változnának az atomerőművekre vonatkozó legmagasabb biztonsági előírások, úgy azokat Pakson is bevezetik.
Lapunk kérdésére, hogy az erőmű tervezett bővítéséről mi a kormány álláspontja, leszögezte, hogy az Országgyűlés elvi támogatása mellett ez még kormánydöntés előtt áll. Érdeklődésünket, hogy az előzetes számítások szerint mennyibe kerülne a beruházás és a költségvetésből biztosítanának-e hozzá pénzt, illetve garanciát, még korainak nevezte. (Szakértők a beruházáshoz szükséges összeget 1-3 ezer milliárd forintra becsülik. A Gyurcsánykormány a projekt elindításakor leszögezte: ahhoz a költségvetés nem ad sem pénzt, sem garanciát, a beruházást a tulajdonos állami Magyar Villamos Műveknek saját forrásból kell kigazdálkodnia.)
A Greenpeace lapunk által citált aggályaira - miszerint a Paksi Atomerőműből hiányzik a második védőburok, egy súlyos baleset során könnyen kerülhet a környezetbe sugárzás, gyenge a terrortámadás elleni védelem, az üzemidő-hosszabbítás az anyagfáradás miatt kockázatokat rejt, illetve tektonikailag a közepe-
sen aktív zónában helyezkedik el a létesítmény - a miniszter nem kívánt tételesen reagálni. Ezt azzal indokolta, hogy a terror elleni védekezés részleteit a dolog jellege folytán senkinek, így civil szervezeteknek sem adják ki. Mindazonáltal a helyi bejárás során az újságírók meggyőződhettek arról, hogy ezek a megállapítások vagy nem állják meg a helyüket, vagy - például a második védőburok esetében - üzemel helyettük más, azt kiváltó rendszer. A tíz évvel ezelőtti biztonságnövelő felújítás során épp a földrengésállóságot erősítették meg. Ennek nyomán az egység a Richter-skála szerinti 6,5-es rengést is kibírná.
