E kijelentést könnyen lehet úgy értelmezni, hogy Járai szerint a kamat csökkentése lenne az új tagok feladata. Azáltal ugyanis csökkennek a kereskedelmi bankok által kínált hitelek kamatai, ami serkentőleg hat a gazdaságra. Noha ezen összefüggés nem áll fenn egy az egyben (a bankok sok más tényezőt is figyelembe vesznek az alapkamat mellett), nem is lehet súlytalannak nevezni az alapkamatot.

A jegybank erre nem reagált tegnap, viszont más ügyben szóba hozta tegnap a kamatot. Tájékoztatásuk szerint úgy döntöttek, továbbfejlesztik a negyedévente közzétett inflációs jelentésüket (amiből kiderül, milyen makrogazdasági pályával számolnak a következő években). Ennek során pedig szakítanak azzal a gyakorlattal, hogy változatlan monetáris kondíciók mellett vizsgálják a gazdaságot, a jövőben azt veszik figyelembe, hogy a kamatpolitika reagál a folyamatokra. Azaz míg eddig egy rögzített, az infl ációs jelentés közzétételét megelőzően hatályban lévő kamatszintet vettek alapul, a jövőben nem lesz ilyen statikus a rendszer. A döntéshozatal szempontjából tehát az inflációs jelentés legfontosabb része nem az inflációs előrejelzés lesz, hanem az inflációs cél eléréséhez szükséges kamatpálya. Ez nem azt jelenti azonban, hogy a riportokban mostantól közlik a szakértői stáb által előre jelzett kamatpályát, de mindenképpen több információt nyújt majd a jelentés, mint eddig. Az MNB várakozása szerint ez nemcsak a kommunikációt teszi hatékonyabbá, hanem a gazdasági szereplők számára is egyértelműbb, és más előrejelzésekkel könynyebben összehasonlítható információt nyújt majd.

A megújult inflációs jelentést először március 30-án – az eddig megszokotthoz képest egy hónappal később – publikálja a Magyar Nemzeti Bank.