A versenyképességi paktumról márciusban állapodtak meg az euróövezeti országok állam- és kormányfői Brüsszelben. Orbán Viktor tegnap felidézte ennek lényegét: az euróövezethez tartozó országok néhány területen megpróbálják a gazdaságpolitikájukat minden korábbinál szorosabban öszszehangolni. Adóügyekben a megállapodás ugyan óvatos, de egyértelmű az iránya, a társaságiadó-alapok harmonizációját tűzték ki célul. Ezzel szemben Magyarországnak a kormány szerint független adópolitikára van szüksége. – Ha Magyarország elfogadna egy olyan harmonizált alapot, mint amit most terveznek létrehozni az unióban, a magyar gazdaság jelentősen veszítene növekedéséből – állította a miniszterelnök, hozzátéve: a versenyképességi paktum más pontjai, a nyugdíj, a munkaerőpiac vagy a költségvetési egyensúly kérdése lényegében egybeesnek a Széll Kálmán Tervben foglaltakkal. Azaz a magyar kormány „könnyedén aláírhatná a megállapodást, hiszen a saját programját írná alá”, ha a paktum nem hat-, hanem csak ötpontos lenne – a problémát a hatodik, az adóharmonizációra vonatkozó pont jelenti.

– Nem versenyez egymással a német–francia paktum és a Magyarország által kidolgozott hat gazdasági jogszabály, azok átfedésben vannak – válaszolt Orbán Viktor lapunk kérdésére. A miniszterelnök felhívta a figyelmet, hogy a versenyképességi paktum csak a tizenhetekre vonatkozik, továbbá azokra, akik csatlakoznak hozzá. A hatpontos jogszabály viszont mind a 27 uniós tagállamra érvényes, „és Magyarországnak nem szabad engedni a figyelmét elterelni ebből az irányból”.

Orbán arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az unióban valaha is jogszabályt akarnak alkotni az adóharmonizációról, az csak egyhangúlag történhet, Magyarország jóváhagyása nélkül nem. – Így a mi álláspontunk ebben az ügyben nemcsak tartalmilag erős, hanem jogilag is stabil – jegyezte meg a miniszterelnök.

Szijjártó Péter és Orbán Viktor lép a mikrofonok elé – Ez nem verseny