Ivan Miklos bejelentése bizonyos mértékig fordulópontot jelent Pozsonyban, mert a jelenlegi szlovák kormány idáig a brüsszeli döntéstől tette függővé a hazai lépéseket. Az ellenzéki Smer már tavaly novemberben javasolta a bankadó azonnali bevezetését. Először a betéti állományok 1,3, néhány napja pedig 0,73 százalékában állapította volna meg az államkasszába befizetendő összeget. – Ha elfogadták volna a javaslatunkat, akkor nem kellene az eddigi 19 százalékról húszra növelni az áfát, mert az idei évre tervezett 185,5 millió eurós többletbevételt a szlovákiai pénzintézetek teremtették volna elő, nem pedig a lakossággal fizettetnék meg, főleg a megugrott élelmiszerárak révén – állította Ján Pociatek, aki a Fico-kabinet pénzügyminisztere volt. Szerinte az ő megoldásuk azért méltányos, mert a gazdasági válság ellenére a bankadóval sújtandó társaságok tavaly a megelőző évhez képest megduplázták a tiszta nyereségüket, amely összesen 514 millió eurót tett ki.

A Smer javaslatát a szlovák kormánypárti többség tavaly novemberben és az elmúlt héten egyaránt leszavazta. Ennek ellenére az indítvány – némi módosítással – a március végi parlamenti ülésen ismét napirendre kerül. Ivan Miklos szerint ha ekkora mértékű bankadót vetnének ki, akkor a pénzintézeket a megnövekedett kiadásaikat jelentős mértékben áthárítanák ügyfeleikre. Erre az elődje azzal riposztozott, hogy a bankadó idén elmaradt, de a banki szolgáltatások díjai mégis lényegesen emelkedtek.

Iveta Radicová kormánya a költségvetés bevételeinek növelése érdekében idén januártól ideiglenesen egy százalékponttal  emelte az áfát. Az intézkedés addig marad hatályban, amíg a büdzsé hiánya nem csökken
a maastrichti kritériumok által megszabott szint (vagyis a GDP három százaléka) alá. Ezt a célt a kabinet számításai szerint leghamarabb 2013 végén érhetik el.