A jegybank monetáris tanácsába delegált két új külsős tag tegnap délelőtt bizottsági meghallgatáson vett részt, majd délután már döntött is kinevezésükről a parlament a kormánypártok és a Jobbik szavazataival. A délelőtti meghallgatáson Cinkotai János közgazdász szakmai kvalitásait nem vonta kétségbe az MSZP és az LMP sem. A neves inflációkutató a rendszerváltás óta szinte valamenynyi kormány közelében megfordult, főtanácsosként segítette a munkájukat. Mostani, kormánypárti támogatottságában közrejátszhatott, hogy Matolcsy György mellett gazdaság miniszteri tanácsadó volt az első Orbán-kormány idején, majd Járai Zsigmond jegybankelnöki regnálása idején főtanácsadóként dolgozott a Fidesz egykori pénzügyminisztere mellett. Cinkotai Simor András jelenlegi elnök mellett tiszteletbeli elnöki főtanácsadó volt – eddig.

A monetáris tanács új tagjait tegnap az Országgyűlés gazdasági bizottsága faggatta

Meghallgatásán hangsúlyozta szakmai függetlenségét, s úgy vélte, az új gazdaságpolitikával tartható lesz a jegybank három százalékban meghatározott inflációs célja. A pénzromlás ütemének visszaszorítását fontos feladatnak nevezte, megjegyezve, hogy az áremelkedések mindig a kisembereket sújtják a legérzékenyebben. A rezsiköltségek sokszor indokolatlan mértékben növekednek, s ha csak az igazolt költségekkel nőnének a tarifák, máris fél százalékponttal alacsonyabb lehetne az infláció – vélekedett, ezzel burkoltan utalva arra, hogy nem idegen tőle a rezsiköltségek befagyasztását megcélzó kormányzati intézkedés. A válságadók inflációgerjesztő hatását firtató képviselői kérdésre azt válaszolta, hogy az erős versenyhelyzet miatt ez nem lehet túl magas, így nem is számszerűsíthető.

A másik jelölt, Kocziszky György, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja az államadósság leépítését nevezte stratégiai fontosságú feladatnak. Szerinte ez a harc akkor érhet nyugvópontra, amikor már a hazai megtakarításokból finanszírozni lehet az adósságot, azaz az ország nem lesz kitéve a külföldi befektetők hangulatvál tozá sainak. Ez egybevág a Széll Kálmán Tervben is megfogalmazottakkal.

Kocziszky is szakmai függetlenségét hangoztatta, esetében azonban több olyan körülmény is felmerült, ami erős kormánypárti kötődést feltételez. Az 1994-es választásokon a KDNP országos listáján szerepelt, ám nem futott be. Ismét képbe kerül Járai is, akit Kocziszky jelölt a Miskolci Egyetem díszdoktorává, továbbá képviselői kérdésre elismerte, hogy Pelczné Gáll Ildikó Fidesz-alelnök közeli munkatársa az egyetemen.

Ezután az MSZP és az LMP a jelölési folyamat, az egyeztetés mellőzése miatti tiltakozásul kivonult bizottsági szavazásról, amelyen a kormánypártok és a Jobbik egyhangú támogatásáról biztosította a jelölteket. Előzőleg Józsa István, a bizottság MSZP-s alelnöke úgy vélekedett, hogy az egypárti külső tagok bevonásával Járai Zsigmond akaratának megfelelően alakul a tanács összetétele. Az LMP-s Scheiring Gábor pedig kijelentette, hogy hétfővel a monetáris tanács függetlensége megszűntnek tekinthető.

Az elemzők többsége pragmatikus szempontok alapján úgy értékelt, hogy a procedúra lezárultával megnyugtató üzenetet kapott a piac, miszerint a kormány egyelőre nem telepedik rá a monetáris politikára. Az alapkamat kormánynak kedves csökkentésére egyébként a külső körülmények miatt egyikük sem lát módot, így az csak később derülhet ki, hogy az új tagok milyen szakmai irányvonalat képviselnek.

Megszépítő messzeség

Koczinszky György életrajzaiban három helyen három dátum szerepel miskolci karrierje kezdeteként kezdetéről:
- 1973-1978. egyetemi tanársegéd a Nehézipari Műszaki Egyetem Ipargazdaságtani Tanszékén, előtte szervezőmérnök Budapesten, az Országos Gumiipari Vállalatnál (saját önéletrajz)
- „Pályámat 1972-től a Miskolci Egyetemen tölthettem" (gazdasági bizottság előtti meghallgatásán)
-  Pályáját a Miskolci Egyetemen kezdte; 1944-től egyetemi tanár (www.cesci.hu, Koczinszky a szervezet elnöke)