Itt lehet az ideje a magyar mobilpiacon a piacélénkítésnek: ismét napirenden van egyes frekvenciák értékesítésének ügye, s úgy tudjuk, a kormányzat nem tett le arról a szándékáról sem, hogy új szereplővel ösztönözze a versenyt. Megoldás lehet egy virtuális szolgáltató (MVNO) piacra lépésének segítése.

Az egykori E-GSM sávok felszabadulásával 900 megahertzes spektrumok értékesítésére nyílik mód, amit a szolgáltatók is szorgalmaznak, hogy növelni tudják széles sávú mobilnetes kapacitásukat. Ehhez a vonatkozó EU-irányelvnek megfelelően ezt a sávot is meg kell nyitni a 3G-szolgáltatások előtt.

Májustól lehetséges más frekvenciák értékesítése is, hiszen a legutóbbi, eredménytelennek nyilvánított tendert követően most telik le az a moratórium, amit a korábbi kiírásban vállalt az állam. E csomag alkalmas lenne egy teljesen új szolgáltatónak is, ám a kormányzat hatásköre, hogy végül erre kiír-e pályázatot. Lehetséges egy 450 Mhz-es sáv pályáztatása is.

A kormány feladata a frekvenciavagyon hasznosításakor az állami bevételek növelése, a beruházásösztönzés (annak munkahelyteremtő hatása miatt) és a versenyélénkítés, hiszen az elvben csökkenti az árakat. A két évvel ezelőtti mobiltender alapján azonban elmondható: a telített piac és a hitelszűke közepette ez korántsem egyszerű dolog, elvégre egy negyedik szolgáltató belépése egyesek szerint 150–200, más vélemények szerint 400–600 millió eurós beruházást jelent. Mivel a megtérülés hosszú, az új szereplő profittermelő képessége hoszszú évekig igen alacsony szinten maradna, vagyis a szektor nagy befektetői számára a magyar piac nem minden szempontból vonzó.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter nemrég egy nyilvános rendezvényen azt mondta: fontosnak tartja egy negyedik szolgáltató megjelenését, ám a befektetőknek kell eldönteniük, milyen kockázatot vállalnak. Ezt akkor mondta, amikor lapunk kérdése nyomán bejelentette: napokon belül döntés születhet arról, hogy mi lesz a sorsa azoknak a frekvenciáknak, melyek értékesítését a szolgáltatók immár hónapok óta szorgalmazzák, hogy növelhessék kapacitásaikat. Ez az elhatározás eddig nem született meg.

A piaci szereplők száma nincs szoros összefüggésben sem a piac méretével, sem a fogyasztói árakkal – mondta pár hete saját kutatásaikra hivatkozva a Gazdasági Rádióban Turi Ferenc, a CCG tanácsadó cég ügyvezetője. Hozzátette: a napokban publikálják elemzésüket, miként lehetséges egy negyedik szolgáltató piacra lépése. Az anyag holisztikus megközelítésből járja körül a problémát. A rádióműsorban elmondta: hamarabb megtérülhet egy saját infrastruktúrával nem rendelkező MVNO (mobile virtual network operator). Elképzelhetőnek tartotta, hogy az ilyen szolgáltatókat állami szerepvállalással próbálják segíteni, hiszen szerinte ha csak magánszereplők küzdenek a piacon, azok a hálózatukat nem fogják önként felkínálni egy új szereplőnek. Tény: ez idáig egyetlen MVNO sem indult Magyarországon, noha próbálkozások már voltak.

Az MVNO-k profittermelő képessége szempontjából a szakember döntőnek nevezte, hogy mennyit kell fizetni a meglévő szolgáltatóknak a hálózatok bérletéért. Kérdésre elmondta: lehet úgy alakítani a szabályokat, hogy érdemes legyen ringbe szállni. Szerinte a közös platform, amin egy ilyen együttműködés megvalósulhat, a széles sávú internet. Lapunk úgy tudja: állami szinten sem zárják ki egy ilyen MVNO indítását, s felmerült az állami szerepvállalás is. Piaci információink szerint az sem elképzelhetetlen, hogy a frekvenciapályázatokkal párhuzamosan a szolgáltatókat „ösztönzik” arra, hogy nyissanak az MVNO-k felé.

Ez ellen szól azonban, hogy az MVNO-k nem járnak együtt igazán komoly beruházásokkal, így a gazdaságra gyakorolt hatásuk is enyhébb. Noha, ha a mobil széles sáv elterjesztésében részt vállalnak, annak bizonyosan lesznek pozitív hatásai. Ám azt is figyelembe kell venni, hogy a különadók miatt korlátozott a szektor teherbíró képessége, s nem feltétlenül előnyös, ha a piacra ilyen fi nanciális körülmények mellett lép be egy új cég.

Nagy a csend az éterben