A napokban kiszabott 10,6 millióval közel 160 millió forintra kerekedik az a bírságösszeg, amelyet a GVH az utóbbi időben kiszabott a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokra, mivel azok rendre úgy tálalják a szolgáltatásukat, mintha ott hitelhez juthatnának azok, akiknek esélyük sincs a bankoknál – kisnyugdíjasok, KHR- (ismertebb nevén BAR) listás adósok.

A hatóságoknak régóta fejtörést okozó fogyasztói csoportok a jelenlegi szabályozás alapján nem tartoznak a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) illetékessége alá, így velük szemben a GVH jár el a versenytörvény alapján. Mint arról beszámoltunk: a PSZÁF javaslatára jelenleg a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) közösen dolgozik azon, hogy büntethetővé tegyék a csoportok szervezését. A KIM korábbi közlése szerint legközelebb csak ősszel tárgyalná a kormány a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, míg pénteken az origo.hu már azt a tájékoztatást kapta az NGM-től, hogy 2011 első felében megoldás születhet az ügyben. Arról azonban továbbra sem tudni, hogy terveznek-e bármit is tenni a hazai hatóságok, hogy ne ismétlődhessen meg jóval nagyobb körben és nagyságrendben a nemrégiben tisztázatlan körülmények között becsődölt fogyasztói csoport, a Promo-Indra története. Az ugyanis legalábbis kétséges, hogy az itthon az elsők között startoló, jelenleg felszámolás alatt lévő csoport ügyfelei, tagjai valaha is viszontlátják-e a befizetéseiket.

A PSZÁF még tavaly ősszel ismertetett javaslata szerint a Btk. módosításával a további tagszervezést tennék büntethetővé, ám a meglévő csoportoknál hagynák, hogy „kifussanak” a már beszervezett ügyfelekkel kötött szerződéseik. A probléma ezzel csak az, hogy a tagtoborzásmegtiltása után a csoportokat szervezők előtt nagyjából két lehetőség merül fel. Egyik, hogy az immáron nem bővíthető csoportjaikat tovább viszik, és a tagok által befizetett összegek egy kis részéből élnek meg, igaz, rizikómentesen. A másik lehetőség, hogy a gyors és jóval nagyobb bevétel reményében bedöntik a csoportot.

Ezzel kapcsolatosan a KIM-nél általánosságban csak anynyit adtak a tudtunkra, hogy a „fogyasztói csoportok szervezése során fellépő anomáliák kezelésén” dolgoznak a szakértők. Más szóval: amennyiben betiltják is a fogyasztói csoportok szervezését, a már beszervezettek csak a szervezőcégek –illetve a mögöttük álló tulajdonosok – jogkövető magatartásában és jóhiszeműségében bízhatnak. Abban, hogy a tíz- vagy tizenöt éves „futamidő” lejárta előtt nem szűnik meg valamilyen rejtélyes okból a csoportjuk és nem szívódik fel az addig oda befizetett pénzük.

Fogyasztóvédők szerint a hivatali aggályokat az okozza, hogy a társaságok sokszor nem kezelik külön a tagok befizetéseit a cégvagyontól, így egy csőd esetén a tagok pénze is elszáll, ráadásul a csoportszervező cégek tulajdoni viszonyai sokszor átláthatatlanok, a rendszeres GVH-bírságok miatt a vállalkozások újabb és újabb klóncégeket hoztak létre. Olyan szándékról, hogy valamiféle hatósági ellenőrzés alá vonnák a csoportok pénzösszegeit, államigazgatási berkekből nem hallani. Ugyanakkor arról annál inkább, hogy megfelelő politikai akarat híján eddig inkább csak ímmel-ámmal foglalkoznak az érintett tárcák a fogyasztói csoportok ügyével.

Dacára, hogy a fogyasztóvédelmi jogosítvánnyal is felruházott szervek – GVH, PSZÁF – már egy évtizede sürgetik a döntéshozókat, hogy tegyenek valamit az ügyben, az előző kormányok nem léptek, és most, a törvényalkotás során egyéni képviselői indítványokkal előszeretettel ügyeskedő Orbán-kabinet is úgy döntött, hogy hoszszú tárcaközi egyeztetésekbe bocsátkozik a csoportok betiltásáról. Pedig ezek a csoportok eddig hivatali becslések szerint akár tízezernél is több ügyfelet – jellemzően megszorult, hitelképtelen személyeket, munkanélkülieket, kisnyugdíjasokat – szerveztek be, és jelenleg is teljes fordulatszámon működik a reklámgépezetük, úgy tudni, hogy a hatóságok hetente több száz, fogyasztói csoporthoz köthető hirdetést regisztrálnak, jellemzően bulvárlapokban.