Uniformizált adóverseny: Magyarország rosszul járna
Nem okozott osztatlan örömöt az ír adótanácsadók körében Algirdas Semeta adóügyi biztos szerdán bemutatott új elképzelése a közös konszolidált társasági adóalap bevezetéséről. A szakértők szerint a szigetországban munkahelyek százezrei szűnhetnek meg egy ilyen lépés eredményeként. Érvelésük Magyarország számára is megfontolandó, hiszen ebből a szempontból hasonló helyzetben vagyunk.
– Az adóharmonizációval különböző fejlettségi szintű országokat ugyanabba a keretbe kényszerítenének, ami nagyon igazságtalan helyzetet teremtene – hangsúlyozta Herich György nemzetközi okleveles adószakértő. A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke szerint az egységes társasági adóalappal a kevésbé fejlett országok legmarkánsabb befektetésvonzó és -megtartó képességüket veszítenék el.
– Ez éppen olyan lenne,mintha egy pehelysúlyú bunyóst egy nehézsúlyú öklözővel engednénk össze. A ring mérete, a szabályok, a menet hoszsza minden ugyanaz, csak hát a sportolók közötti különbségből jól látható, hogy kinek lenne komoly esélye a győzelemre – fogalmazott Herich György. Nem véletlen, hogy ezt az elképzelést a németek és a franciák erőltetik, ez egy jól kitalált terv, hogy a kevésbé fejlett országokból hogyan lehet kiszivattyúzni a pénzt – mondja. A javaslat a magyar gazdaságélénkítési törekvéseket is aláásná, és egész Kelet-Közép-Európa fejlődését is visszafogná.
Vámosi Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője szerint az uniformizálással, ahogy az írek, úgy a hozzájuk hasonló fejlettségi szintű országok is sokat vesztenének versenyképességükből. Ha egységesíteni akarnak Brüsszelben, az nekünk sem érdekünk, ahogy azt néhány napja Orbán Viktor miniszterelnök hangsúlyozta is – emlékeztetett. Vannak cégek, amelyek egyszerűen azért mennek ezekbe az országokba, mert az adóterhelés kisebb és nagyon nem mindegy számukra, hogy a társasági adóalap kiszámításánál például az építmények amortizációjaként évi négy vagy csak két százalékot lehet érvényesíteni.
Megjegyezte: nem ismeri ilyen mélységében az ír helyzetet, ám megalapozottak lehetnek félelmeik, még ha a volument erős túlzásnak is érzi. Ettől függetlenül valóban akadhatnak olyan cégek, amelyek egyszerűen továbbállnának, ha elvesztenék megszerzett adóelőnyeiket. Azonos feltételekmellettmegnő a fejlettebbországok tőkevonzó képessége – elég csak arra gondolni, hogy mennyivel kedvezőbb infrastruktúrát tudnak kínálni a vállalkozásoknak. Vámosi Nagy Szabolcs úgy véli: adóügyi tőkevonzás terén gyengülnének pozícióink, s más dolgokkal kellene ideédesgetni a cégeket, ami már nehezebb feladat. Bár nem lehetetlen, amit a Mercedes példája is jól mutat, hiszen a versenyben maradt három ország közül az adózás terén kevésbé vonzó országként lettünk befutók. Ugyanakkor az Ernst & Young adópartnere egy másik szempontra is felhívta a figyelmet. Európának nem érdeke a túlságosan egyenetlen unió, az egységes társasági adóalappal viszont éppen ezeket a gazdasági különbségeket konzerválnák. Összességében ugyanakkor úgy látja, hogy középtávon aligha vezetik be a közös konszolidált társasági adóalapot, ebben a kérdésben ugyanis láthatóan nincs meg a konszenzus a tagállamok között.
Az országok nemcsak a társasági adó mértékében, hanem az adóalap kiszámításának módjában, az igénybe vehető, a vállalkozások terheit csökkentő különféle kedvezményekben is versengenek egymással. Sőt, versenyképességi szempontból ez legalább annyira fontos, bár nehezebben átlátható, mint maga az adókulcs. Az utóbbi években, amikor még egységesen 16 százalék volt a cégekre kivetett társasági adó mértéke
Magyarországon, a tényleges adóterhelés nyolc és tizenkét százalék között volt attól függően, hogy a vállalkozások mekkora adóalapcsökkentést hajthattak végre a jogszabályok biztosította kedvezmények révén. Rá adásul jócskán akadnak itthon is olyan társaságok, amelyek különböző befektetési vagy egyéb kedvezmények miatt még ennél is lényegesen kevesebbet vagy egyáltalán nem fizetnek nyereségadót. Vagyis igencsak markáns kérdés, hogyan kell kiszámolni az adóalapot, s milyen kedvezményeket vehetnek igénybe a cégek. Ezért nem szeretnének erről a lehetőségről lemondani kisebb, kevésbé fejlett államok, mint Írország vagy Magyarország.
A közös konszolidált társasági adóalap célja a javaslat szerint az, hogy csökkenjen az unióban működő vállalkozásokat sújtó adminisztratív teher, megfelelési költség és jogi bizonytalanság. Az egységesítés révén ugyanis a cégeknek nem kellene akár huszonhét különböző metodika alapján kiszámítaniuk nyereségadójukat. További változást jelentene, hogy a társaságok egyablakos kiszolgálásban részesülnének valamely tagállamban, konszolidálhatnák az unión belül keletkező teljes nyereségüket, veszteségüket.
A bizottság számításai szerint a társaságok ezzel évi kétmilliárd eurót spórolnának meg.
