A vállalkozói szférában a gyors növekedést a tavalyi bónuszok – adózási okokból – januárra áttolt kifizetése okozta, míg a közszféra rossz számai mögött a tavalyi magas bázis áll, amikor is a 13. havi fizetés megszüntetése miatt keresetkiegészítést kaptak. A legjobban fizető gazdasági ág 477 500 forinttal továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, legkevesebbet, 124 800 forintot a szálláshely-szolgáltatásban és a vendéglátáságakban dolgozók kerestek.

Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 139 600 volt, amely 3,3 százalékos növekedést jelent, ezen belül a fizikai foglalkozásúak 97 400, a szellemi foglalkozásúak 181 800 forintot vihettek haza. Érdekesség, hogy a reálkereset alakulásáról a KSH most nem közölt adatot, nem tud ugyanis mit kezdeni a családi adókedvezménnyel, az e nélkül számított adatok viszont nem tükröznék a reálpozíciókat. A hivatal ugyanakkor külső szakértők bevonásával módszertani fejlesztésbe kezdett, s a sikeres tesztet követően negyedévente közöl majd a családi adókedvezmény hatását is figyelembe vevő reálkereseti adatokat.

Az öt főt vagy ennél több embert foglalkoztató vállalkozásoknál januárban 1 millió 829 ezren dolgoztak, 2,7 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. A költségvetési szférában dolgozók létszáma 5,4 százalékkal lett kevesebb (695 ezer fő), ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer kezdeti létszámcsökkentő hatásának tulajdonítható. A közfoglalkoztatás nélküli 682 ezer fős létszám csaknem megegyezik az egy évvel korábbi adattal. A jóval kisebb súlyú nonprofit szférában az alkalmazottak létszáma 97 ezer fő volt. Összességében a megfigyelt körben a foglalkoztatottak létszáma gyakorlatilag ugyanannyi volt, mint 2010 januárjában.