Nyáron dobják a mentőövet: szociális bérlakás az adósok ingatlanából
Várhatóan nem kell majd újra meghosszabbítani a kilakoltatási moratóriumot, legalábbis mind a bankok, mind a kormány képviselői abban bíznak, hogy július elsejéig, a védelem lejártáig összeáll a lakáshiteleseknek szánt mentőcsomag. A Lázár János frakcióvezető (Fidesz) és Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke (Fidesz) által jegyzett, a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosításához benyújtott javaslat (melynek eredményeként végül szerdán nem az eredetileg javasolt határozatlan ideig, hanem júliusig tartották fenn a moratóriumot) indoklásában az olvasható: a Magyar Bankszövetség és a kormány jelenleg is dolgozik a lakáshitelüket törleszteni nem képes adósok védelmét szolgáló elképzeléseken. A képviselők szerint amennyiben az ezzel kapcsolatos döntés megszületik a moratórium eredeti határidejéig, április 15-ig, akkor a hátralévő két és fél hónap elegendő lesz az új rendszer bevezetésére. Az indoklásból még kiderül az is, hogy a nehéz helyzetben lévő ügyfelek mentésének költségeit az adósok, a bankok és a kabinet együtt vállalnák.
Ezt a forgatókönyvet erősítették meg lapunknak banki forrásokból is. Elmondták: a tárgyalások jól haladnak, a főbb vonalakban, a tervezett segítség elvi alapjaiban lényegében megvan a megállapodás, most már „csak” a részletekben, a technikai megoldásokban kell megegyezni, illetve ha ezek is megszületnek, akkor a szükséges jogszabályok kidolgozása, parlamenti elfogadása lesz még hátra. Megfogalmazásuk szerint jó esély van arra, hogy olyan megoldás szülessen, amely figyelembe veszi a nehéz helyzetbe került banki adósok egyéni élet- és szociális helyzetét. A mentőcsomag segítséget jelent majd azoknak, akik – akár munkahelyük elvesztése vagy az árfolyam változása miatt megugrott törlesztőrészlet miatt – nem tudják már fizetni adósságukat, és azoknak is, akik ugyan még tudnak törleszteni, de ez jelentős nehézséget jelent számukra. Utóbbi körben az árfolyamkilengés kockázatait igyekeznének mérsékelni, a kilengéseket kisimítani, illetve különféle megoldásokkal átmenetileg csökkentenék a törlesztőrészletet – legalább középtávon. Ebben az esetben elsősorban olyan technikák jöhetnek majd szóba, melyeket jelenleg is alkalmaznak a bankok. A pénzintézetek már eddig is több tízezer lakáshitelt alakítottak át, a forintban fix konstrukciókkal, átmeneti könnyítésekkel átlag harminc százalékkal mérsékelték az érintettek havi költségeit. Az állam azoknál az ügyfeleknél lépne be, akik már egyáltalán nem tudnak fizetni. Esetükben a Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) venné át az érintett lakását (ezt aztán később akár át is adhatja az illetékes önkormányzatnak), melyet az adós szociális bérlakásként bérelhetne a NET-től, így nem kellene elhagynia az otthonát.
Információnk szerint azonban elképzelhető, hogy az állam nem segítene mindenkin, a NET csak azoknál lépne be, akik lakáscélú hitelüket nem tudják fizetni, illetve szabad felhasználású jelzáloghitelüket lakásfelújításra, -építésre, -korszerűsítésre fordították. Az állami mentőövben tehát ugyanúgy megjelenne a jelzáloghiteleseknek az a fajta megkülönböztetése, amely most, a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása során előkerült.
E szerint nem számíthatnának állami mentőövre azok, akik szabad felhasználású jelzáloghitelüket fogyasztási célra költötték, így például nagyobb értékű gépek beszerzésére, vagy akár nyaralásra, de azok sem, akik mondjuk vállalkozásuk finanszírozásához teremtettek így forrást. Úgy tudjuk, a bankok ezt a megkülönböztetést nem támogatják, már csak azért sem, mert a kölcsön jellegéből adódóan ezen hitelek felhasználását nem ellenőrzik, így elméletileg nem lehet megmondani, hogy az adós valójában mire is költötte a hitelt. A végső szót azonban a kormány mondja ki, hiszen a nem fizetők megsegítéséhez állami forrásokat is fel kell használni, márpedig a kabinetnek kell eldöntenie, hogy mennyit tud, illetve akar erre a célra fordítani.
Az OTP-nél lapunk kérdésére elmondták, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén az ügyfélnek nem kellett a felhasználás célját közölnie, sem a hitelintézet felé igazolnia, emiatt a lakhatási cél utólagos igazolása banki oldalról nem megoldott. Ugyanakkor köztudott, hogy az ügyfelek egy jelentős része nem rögzített hitelcéllal felvett összegekből vásárolt vagy épített lakásokat. Ezekben az esetekben gyakori, hogy a hitelkockázat fedezete a lakóingatlanon alapított zálogjog volt. A lakáshitelezés érdemi fellendülése a jelenlegi problémák megoldása nélkül azonban nem várható. Olyan megoldásra van szükség, amely az adósok, a hitelező bankok és az állam arányos teherviselésével, az egyéni élet- és szociális helyzethez igazodva nyújt megoldásokat – tették hozzá.
Tízezrek maradhatnak segítség nélkül
Bár a lakossági jelzáloghitelek többsége lakáscélú, a január végén 4600 milliárd forintra rúgó állomány több mint harmada így is szabad felhasználású volt.
Azt ugyan nem lehet megmondani, hogy utóbbiból mennyi lehet az olyan, amit fogyasztásra és nem lakhatási céllal használtak fel, de az biztos, hogy a leginkább veszélyeztetett, törlesztőrészletét már legalább kilencven napja nem fizető több mint százezer jelzálogadós egy számottevő része nem számíthatna állami segítségre, ha a mentőöv ebben a formában áll össze. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ráadásul a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél magasabb a nem teljesítő kölcsönök aránya, mint a lakáshitelek esetében, így az említett egyharmadnál valószínűleg magasabb is az arány, nagyjából negyvenezer háztartást, vagyis akár százezer embert is érinthet ez a probléma.
