Akár év végéig is befagyhat a távhődíj
Szerdán a parlament az uniós energiaszabályok átültetésének ürügyén módosított a távhőárszabályokon. E szerint április 15-től már nem az önkormányzatok, hanem – a Magyar Energia Hivatal (MEH) javaslata alapján –Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter állapítja meg a helyi távfűtési díjakat. Addig mindenhol a jelenlegi szint marad érvényben, de megjegyzendő, hogy április 1-jétől a szociális támogatás megszűnte több százezer családnak mégis áremelkedést hoz, amit elvileg szeptembertől a lakhatási támogatás módosításával pótolnának.
A lapunk által megkérdezett szakértők egyelőre csak találgatják, pontosan milyen következményekkel jár a távhőárszabályok módosítása. Bercsi Gábor, a távhőtermelők egy részét képviselő Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke azt valószínűsíti, hogy a távhőcégeknek az év közepéig kell benyújtaniuk költségigényeiket a MEH-hez. Ez alapján attól tart, hogy a miniszter akár 2012-ig is elhúzhatja a döntést. Értelmezésük szerint tehát elképzelhető, hogy idén már nem változnak a távhőtarifák. Felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy a nemzetközi energiaár-emelkedés alól a távhőcégek sem tudják kihúzni magukat, vagyis növekvő költségeiket ellentételezni szükséges.
A szakértők szerint az elfogadott szabály nyitva hagyja a lehetőséget a távhőtarifák egységesítésére, bár erre nem utal közvetlenül. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) által kiadott magyarázat szerint mostantól a díjak szerkezete és az árképzés elvei egységesülnek. Bercsi Gábor ezt azzal az indokkal üdvözölte, hogy az elismert költségek mértéke ne az adott távhőcég „ügyességén” múljék. Ugyanakkor mások szerint nem egyértelmű, hogy ez milyen tekintetben tér el a jelenlegi rendszertől, hisz a MEH-nek eddig is vétójoga volt az önkormányzati távhőtarifák felett. Az MKET-elnök az országban tapasztalható – lapunk számításai szerint akár 50 százalékos – távhőárkülönbségek jelentős mérséklésének ugyanakkor a termelőszolgáltató társaságok különböző adottságai miatt alapvetően nem örülne. (Az NFM közleménye szerint a miniszteri ármegállapító rendeletben nem szabályozott díjfizetési feltételeket az önkormányzatok helyileg szabályozhatják.)
A tegnap elfogadott módosítások rendelkeznek az áramszámlába épített távhőtámogatásokról (az úgynevezett kátról) is. E szerint mostantól megszűnik a hőt és áramot együttesen termelő erőművek áramtermelésének támogatása. Az NFM közleménye szerint ugyanakkor az összeg egy részét az ilyen cégek hőtermelésük után továbbra is megkapják. Szakértők szerint az áramszámlába „épített”, évi mintegy 75 milliárd forintra rúgó hőtermelő-támogatási keret a módosítás nyomán akár meg is feleződhet. Ez kilowattóránként 1-2 forintos áramárcsökkenést eredményezhet. A módosítások alapján a megújuló energiás termelők káttámogatása megmarad, de erőművenként felmérik a juttatás indokoltságát.
A támogatás elvételében érintett távhőtermelők képviseletében Bercsi Gábor a módosításokból egyelőre csak a pénz elvételét látja. Reméli, hogy az elhangzott ígéretek alapján más elvek szerint mégis jutnak majd támogatáshoz. Ugyanakkor a változások miatt már most több tucat kisebb áram- és hőtermelő kivonult az országból, és ez a folyamat a további fejlemények tükrében felgyorsulhat.
A szerdánelfogadott törvénycsomag átülteti jogrendünkbe az unió energiacégekről szóló tulajdonosi előírásait is. Tulajdonképpen az egész törvénymódosításnak ez volt az eredeti célja, az említett, igen fajsúlyos korrekciókat csak ennek ürügyén nyújtották be. Az EU azt szeretné, ha az energiatermelők, -szállítók, -szolgáltatók, illetve -rendszerirányítók külön tulajdonosi körhöz tartoznának. Megszorításokkal viszont engedi a jelenlegi átfedések fenntartását is. Így elemzők szerint Magyarországon az átültetés nyomán sem várható a nagy energetikai csoportok tulajdonosi szétválasztása. Az NFM közleménye úgy fogalmaz, az EU előírásai alapján az érintett cégekre bízzák a választást.
