Az Országgyűlés tegnap szavazott a 2011-es költségvetés, illetve az államháztartási törvény módosításáról. Minderre azért volt szükség, mert a kormány még februárban döntött egy 250 milliárd forintos stabilitási tartalékról, amelyre eddig nem volt meg teljes egészében a fedezet. A kabinet a közvetlen irányítása alá tartozó szervezeteknél, így a többi között a minisztériumoknál már zárolt 187 milliárd forintot. Ehhez hozzáadva a saját hatáskörében meghozható döntések révén elért megtakarításokat már 237 milliárd forintnyi tartalék felett rendelkezett a kormány. Tegnap azután a költségvetés módosításával, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetek tartalékképzésének előírásával hiányzó mintegy 13 milliárd forintot is zárolták.

Az elfogadott jogszabály szerint az Országgyűlés fejezetén belül 384,2 millió, a Közbeszerzések Tanácsánál 7,2 millió, a Köztársasági Elnökségnél 53,1 millió, az Alkotmánybíróságnál 66,8 millió, az Országgyűlési Biztosok Hivatalánál 80,7 millió, az Állami Számvevőszéknél 361 millió, a bíróságoknál 3,66 milliárd, az ügyészségnél 1,6 milliárd, a Gazdasági Versenyhivatalnál 63,8 millió, a Magyar Tudományos Akadémiánál pedig 1,39 milliárd forintot zárolnak. További 5 milliárdot zárolnak az Országgyűlés fejezetén belül a közmédiumok támogatására fordítandó összegből. Ezek mellett a Magyar Energia Hivatal, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete együtt idén összesen 1,7 milliárd forinttal többet köteles befizetni bevételeiből a központi büdzsébe.

Az államháztartási törvény módosításának pedig az volt a célja, hogy a kormány megteremtse annak feltételét és lehetőségét, hogy az év közben felmerülő többletkiadások forrását fejezeteken belül, és ne a központi költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatából biztosítsák. Így nem fordulhat elő, hogy a fejezeti egyedi ügyek rendezése a központi tartalékok forrásait terheli. Az adott miniszter ezentúl szabadon átcsoportosíthat a saját fejezetén belül.

Ahogyan arról korábban már beszámoltunk, a 187 milliárdos minisztériumi zárolásoknak vannak nagy vesztesei, így a honvédelmi, a közigazgatási vagy éppen a külügyi tárca. Nekik az éves kiadási előirányzatuk 8–10 százalékáról kell lemondaniuk. Jobb helyzetben vannak a gazdasági ügyeket kezelő minisztériumok: tőlük három-négy százalékot vesznek el. Ebből arra lehet következtetni, hogy a növekedést szolgáló forrásokat próbálták megóvni a zárolás során, és inkább az állam egyéb feladatainak kereteiből töltik fel a stabilitási alapot. E két halmazba egyaránt besorolható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, s a jelek szerint most nagyobb súllyal esett latba az államigazgatási funkció: a szervezetnek éves büdzséje közel tíz százalékáról kell lemondania.

Valójában néhány minisztériumban ennél is fájdalmasabb lesz a zárolás, mivel az erről szóló kormányhatározat felsorolja azokat az előirányzatokat is, amelyekhez semmiképp nem lehet hozzányúlni. A legtöbb ilyen a közigazgatási tárcához tartozik, főleg kisebbségi önkormányzati és hitéleti tételeket nem lehet megbolygatni. Ám a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által kezelt, a közszféra és a magánszféra összefogásában – a sokat kifogásolt PPP-konstrukcióban – készülő sportberuházások is érinthetetlenek, csakúgy, mint a népszámlálásra elkülönített összegek a KSH-nál.