Most kezdődik az uniós adótánc
Az uniós cégek versenyképességének javítását nevezte meg célként Algirdas Semeta adóügyi biztos, amikor tegnap bemutatta az új elképzeléseket a közös konszolidált társaságiadó-alap bevezetésére. Hangsúlyozottan nem az adókulcsok megállapítására, ami a tagországok hatáskörébe tartozik. Szerinte ez a cégek által választható módszer, amely a jelenlegi, akár huszonhétféle adóbevallást szükségessé tevő rendszert váltaná fel, növelné Európa versenyképességét és sokkal vonzóbbá tenné a nemzetközi tevékenységet folytató vállalkozások szemében.
Ám a tagországok lelkesedése nem mondható elsöprő erejűnek. Az adótémában hajthatatlannak látszó, de az alacsony társasági közterhei miatt a német és a francia kormány bírálatát kiváltó ír kabinet attól tart, hogy az új adózási metódus bevételkiesést okoz a költségvetésben, s végül mégis rákényszerül a kulcs emelésére. E nézetével nincs egyedül az unióban, de a bizottság szerint e vélemény téves feltételezéseken alapul. A helyes hozzáállást alátámasztó érveket azonban a brüsszeli testület sem tudta bemutatni.
A javaslat célja az, hogy EU-ban működő, az adóköteles eredményt akár huszonhét különböző nemzeti rendszer szerint megállapítani kényszerülő vállalkozásokat sújtó adminisztratív teher, megfelelési költség és jogi bizonytalanság jelentősen csökkenjen. A közös konszolidált társaságiadó-alapot választó cégek egyablakos kiszolgálásban részesülnének valamely tagállamban, konszolidálhatnák az EU-n belül keletkező teljes nyereségüket, veszteségüket. A bizottság számításai szerint a társaságok ezzel évi kétmilliárd eurót spórolnának meg.
Az egységesített bevallás révén a vállalat adóalapját egyedi képlet szerint osztanák meg azon tagállamok között, ahol a cég tevékenységet folytat. A képlet három tényezőt venne figyelembe: az eszközöket, a munkaerőt és az árbevételt. Az adóalap részarányosítását követően a tagállamok az adóalap rájuk eső részét a nemzeti hatáskörben megállapított társaságiadó-kulcsuknak megfelelően megadóztathatják.
A bizottsági szakértők szerdán utaltak rá: most a tagországokon a sor, hogy megvitassák ezt az elképzelést. Szerintük az is téves megközelítés, amitől az ír adószakértők félnek, miszerint munkahelyek százezrei szűnnénekmeg, s a külföldi tőke is inkább máshova menne tőlük.
A brüsszeli adózási szakemberek hangsúlyozták: állások nincsenek veszélyben, ezzel szemben a cégek számára áttekinthetőbb és egyszerűbb környezetet teremtene az EU. Hozzátették: az új rendszerben persze az is kiderülne, hogy az egyes tagállamokban valójában mekkora a tényleges társaságiadó-teher, az esetleges magasabb kulcsok mellett milyen kedvezmények, visszatérítések torzítják a belső piacot.
