Az Európai Bizottság eljárást indított: Uniós jogot sértettünk
A korábbi sajtóértesüléseknek megfelelően az Európai Bizottság nem várta meg hazánk uniós elnökségének végét, hétfőn hivatalosan is közölték: a távközlési különadó miatt megindul az eljárás Magyarország ellen. A válságadóként ismert, a távközlési szektort érintő különadóból 61 milliárd forintos bevételt vár a magyar kormány. A magyar hatóságoktól kapott tájékoztatás alapján az Európai Bizottság azon az állásponton van, hogy a távközlési szolgáltatókra kivetett különadóból származó bevétel nem az ágazat igazgatási és szabályozási költségéhez járul hozzá, így nem egyeztethető össze az uniós távközlési szabályozással. A bizottság által emlegetett uniós szabályozás a 2002-ben elfogadott uniós telekommunikációs irányelv, amely tiltja minden olyan adó és illeték kivetését, amelyből a bevételeket nem a távközlési szektor szabályozásával összefüggő költségekre fordítják. A jogszabály pontosan meghatározza, hogy a tagállamok milyen díjakat vethetnek ki a távközlési szolgáltatókra és hálózatüzemeltetőkre. Ezek csak bizonyos igazgatási és szabályozási költségeket fedezhetnek (főleg a felhatalmazások és ellenőrzések kapcsán felmerülőket), költségalapúnak, átláthatónak és arányosnak kell lenniük. A díjak bármely változásával kapcsolatban lehetőséget kell biztosítani az érdekelt feleknek álláspontjuk kifejtésére.
Az irányelv megalkotásakor ezzel kívánták biztosítani, hogy a közterhek ne jelentsenek akadályt a piacra belépni szándékozó szolgáltatóknak. A távközlési piac megnyitása ugyanis a kérdéses időben zajlott, ám a piacra lépés komoly beruházásokat követel a vállalatoktól. A szektor cégeinek azért kívántak ilyen kedvező szabályozási környezetet biztosítani, mert a távközlési hálózatok fejlesztésében látták a gazdasági növekedés hajtóerejét. Többek között a beruházások és az infrastruktúrafejlesztés miatt.
Ma pedig a széles sávú szolgáltatásokban látják a növekedés kulcsát, egyrészt a kommunikáció megkönynyítése miatt, másrészt azért, mert a fejlesztésekre számos helyi cég csatlakozhat, így teremtve munkahelyeket és növelve az adóbevételeket. Ez utóbbit a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium illetékesei is elismerik, amikor az EU digitális menetrendjének fontosságát hangsúlyozzák (ez 2020-ra célként tűzi ki, hogy minden uniós polgárhoz eljusson a széles sávú internet), valamint azzal példálóznak, hogy az Egyesült Államok növekedési stratégiájának is a széles sávú infrastruktúra fejlesztése az egyik kulcseleme.
Amagyar kormány szerint ugyanakkor az adó kivetése nem áll ezzel ellentétben. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter korábban több fórumon is azzal védte meg a különadót, hogy az nem a távközlési tevékenységre közvetlenül lett kivetve, tehát nem a hívások vagy más szolgáltatások képezik annak alapját. – Pénzügyi jellegű teherről van szó, amit árbevétel-arányosan szabtak ki egyszeri alkalommal, három évre – hangoztatta. Fellegi másik érve, hogy a bírálók logikája alapján a szektorra semmilyen adót nem lehetne kivetni.
A hétfőn indult eljárás keretében Magyarországnak két hónapon belül kell válaszolnia a bizottság hivatalos felszólító levelére. Amennyiben a bizottság nem kap választ, vagy a magyar hatóságok által nyújtott tájékoztatás nem oszlatja el az aggodalmakat a különadó szabályellenességéről, a szervezet felszólíthatja Magyarországot, hogy biztosítsa a távközlési vállalatok adóztatására vonatkozó uniós jog tiszteletben tartását. A többlépcsős eljárásban a bizottság végül az Európai Bíróság elé citálhatja Magyarországot.
Nem mellékes körülmény, s egyben a jövőt is előrevetítheti, hogy nemrég határoztak arról, hogy a Franciaország és Spanyolország ellen hasonló távközlési adók miatt indított ügyeket a bíróságon folytatják. E két országgal már túl vannak az első körökön. Hasonló problémáról van szó a két esetben. Franciaország a közszolgálati csatornái rohamosan csökkenő hirdetési bevételét kívánja kompenzálni a különadóval, az eljárás során azzal védekeznek, hogy a pénz nem az intézményekhez, hanem a költségvetésbe folyik be. Ezt a választ nem fogadta el a bizottság. A különadó hazánkban is a költségvetésbe folyik be.
Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő szerint a távközlési különadó megfelel az uniós előírásoknak, mivel a közös teherviselés európai érték, és a távközlési cégek különadójának kivetésére éppen annak érdekében került sor, hogy az arányos és közös teherviselés valóban létrejöjjön. Mint kifejtette: ezen szektor meglehetősen nyereséges vállalatainak korábban nem volt lehetőségük arra, hogy arányosan bekapcsolódjanak a közteherviselésbe. A hivatalos felszólító levelet Magyarország még nem kapta meg, de „ahogy kézhez kapjuk, azonnal előkészítjük a válaszadást”, és a kormány az előírt határidőn belül válaszolni fog az Európai Bizottság kérdéseire, illetve felvetéseire – tette hozzá.
