Az energiaszektor miatt is vizsgálat indulhat
Mint arról beszámoltunk: a tavaly októberben kivetett különadót közös levélben panaszolta fel Brüsszelben több érintett magyarországi külföldi befektetőcsoport. Ezután a bizottság részéről bejelentették, hogy a témában vizsgálatot indítanak. Orbán Viktor miniszterelnök a panaszkodó cégeket akkor a „Moszkvába járkáló szocialistákhoz" hasonlította, és leszögezte: az itt felmerülő problémákat helyben kell megoldani. A kormány részéről úgy fogalmaztak: nem fognak engedni a nyomásnak.
A brüsszeli ügyekkel foglalkozó magyar hírszolgálat, a Bruxinfo forrásai szerint a bizottság nemrég informális levélben fejezte ki az energiaszektort illető aggályait. Ellentétesnek tartják az uniós regulákkal, hogy a különböző szektorok számára kifejezett jogszabály tiltja a rájuk kivetett különadó továbbhárítását. Úgyszintén aggályosnak vélik, hogy a Magyar Energia Hivatal kezéből a miniszterébe helyezték a tarifamegállapítás jogát. Emellett a hazai hálózati díjakat, illetve a gázbehozatali szabályokat is tisztázni szeretnék. Korábban lapunknak uniós szakértők azt is aggályosnak tartották, hogy Magyarország határidőre nem ültette át jogrendjébe az energiacégek tulajdonosi szétválasztására vonatkozó uniós előírásokat. Ez jelenleg a parlament asztalán fekszik, bár erről a jelek szerint az EU-bürokraták hivatalosan nem tudnak.
Elemzők szerint évek óta vajmi kevés hatása van Magyarországon a hazai összefonódásokat megtörni szándékozó, olykor igen látványos brüsszeli kezdeményezéseknek. Különösen igaz ez az energiaiparban, ahol a komoly bürokratikus erőforrásokat felemésztő, olykor igen nagy felhajtással járó uniós kezdeményezéseknek eddig nem volt érzékelhető haszna. Brüsszel láthatólag például szeretné megtörni a hazai áramrendszer versenyjogi szempontból áremelő hatású, megcsontosodott érdekszövetségeit. Hosszas vizsgálódás után felszólították az állami áramnagykereskedelmet végző Magyar Villamos Műveket (MVM), hogy mondja fel a termelő erőművekkel még az 1996-os privatizációkhoz kapcsolódóan kötött hosszú távú áramvásárlási szerződéseket.
Ezek ugyanis szerintük túlzott akadályokat gördítenek a többszereplős kereskedelem kibontakozása elé, így elvben áremelő hatásúak.Neelie Kroes, akkor az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős tagjaként a felszólítás kapcsán a hazai áramár csökkenését ígérte. Ezt az érintett magyar cégek és a Gyurcsány-kormány részéről halk berzenkedés fogadta. Borítékolható volt: noha kifelé mind a kormány, mind az MVM eleget tett Brüsszel kérésének, az érdekszövetségek megmaradtak és az ár se csökkent.
Az energiacégek most is terítéken lévő tulajdonosi szétválasztása kapcsán az Európai Bizottság korábban házkutatással színesített akciósorozattal próbálta bizonyítani, hogy az MVM tulajdonában álló, ugyanakkor elvileg független rendszerirányító Mavirnak néha anyavállalata felé hajlik a keze. A Mavirnak rendszerirányítóként sokszor kell például szűk vezetékkapacitásokat felosztania a versengő kereskedők között. Az MVM, bármennyire is nagy, e tekintetben csak egy szereplő a sok közül. Ilyen megközelítésben egészségesebbnek tűnik, ha nem a Mavir döntéseitől függő MVM irányítja a Mavirt. Noha a gyanú szerinti részrehajlást nem sikerült bizonyítani, Brüsszel versenyszempontból továbbra is azt szorgalmazza, hogy az MVM váljon meg a Mavirtól. Ugyanakkor Magyarországon az MVM többször kinyilvánította, hogy vagyoni helyzetének megőrzése érdekében nem kívánja eladni a rendszerirányítót. Ehhez már a Gyurcsány-kormány idején felsorakozott mögé a szocialisták mellett az akkor ellenzékben lévő Fidesz is.
Ráadásul időközben – a hasonló német–francia lobbinyomás miatt – Brüsszel álláspontja is puhult. Így bizonyos feltételekkel már megengedi a tulajdonviszony fenntartását. Magyarország természetesen kapva kap az alkalmon, és erre hivatkozva nem kívánja leválasztani a rendszerirányítót a döntéseitől függő tulajdonosáról. A kérdésben a Fidesz és az MSZP továbbra is egységes. Bár kevesebb figyelmet kapott, ugyanez a helyzet a nem állami tulajdonú Mol és a tulajdonában lévő hazai gázrendszer-irányító, az FGSZ kapcsolatával is. Ugyanakkor a Mol az OMV-vel folytatott harc tüzében a brüsszeli versenyigazgatóságtól egy hangsúlyos támogatást is besöpörhetett magának.
