Az önkormányzatok nem kérnek az állami kontrollból
A vártnál nagyobb tavalyi államháztartási hiány apropóján újra előkerült az ötlet, hogy az önkormányzatok kötelezően a Magyar Államkincstárnál vezessék pénzforgalmi számlájukat a bankok és takarékszövetkezetek helyett. Ahogy korábban, úgy most is az a gondolat húzódik meg az elképzelés mögött, hogy az állam nagyobb rálátást kapjon a települések pénzügyeire, s így nem okozna meglepetést a helyhatóságok gazdálkodása.
(Mint arról beszámoltunk: tavaly a tervezett 3,8 százalékkal szemben valószínűleg 4-4,2 százalék lett az államháztartás GDP-arányos hiánya, miután az önkormányzatok a negyedik negyedévben a kormány által vártnál nagyobb deficitről adtak számot.) Az önkormányzatok eddig nem értettek egyet a kötelező kincstári számlavezetéssel, és tiltakozásuk eredményeként végül mindig le is került a napirendről az elképzelés.
Valószínűleg nem lenne ez másként most sem, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a települések nem kapnak két kézzel a lehetőség után, ha az nem kötelező, csupán választható opció. Még az előző kormány 2010 januárjától megteremtette a lehetőségét annak, hogy a helyhatóságok, ha akarják, a kincstárnál nyissanak pénzforgalmi számlát. Információnk szerint azonban az elmúlt egy évben egyetlen ilyen számlát sem nyitottak a települések.
Értesülésünket megerősítette Thuma Róbert, a Magyar Államkincstár elnöke, aki elmondta, hogy az önkormányzatok teljes körű pénzforgalmi számlavezetését jelenleg a hitelintézetek látják el. Különböző jogszabályok alapján egyébként ettől függetlenül a kincstár is kezel több mint ezer települési számlát, de ezek speciális célokat szolgálnak. Jelenleg 922 családtámogatási folyószámlát vezetnek, melyek a természetben nyújtott családi pótlékok kezelésére lettek kialakítva, emellett 229 építtetői fedezetkezelői számla is van a kincstárnál, melyek a szerződéses kapcsolatban álló felek, így az építtető, fővállalkozó, kivitelező között létrejött szerződésben vállalt kötelezettségek pénzügyi fedezetének és pénzügyi biztosítékainak elkülönített kezelését szolgálják – tette hozzá.
Pedig a számlavezetéshez kapcsolódó díjak és jutalékok tekintetében a kincstár vonzó alternatíva lehetne. A számlavezetés havi díja (kétezer forint) ugyan nagyjából megfelel a banki átlagnak, az egyéb költségek azonban lényegesen kedvezőbbek. Egy bankközi forintátutalás például a kincstárnál tételenként fél ezrelékbe kerül, míg a bankok ugyanezért jellemzően 0,1–0,2 százalékot kérnek el, amely milliós (vagy egy nagyobb önkormányzat esetében milliárdos) pénzmozgásnál már jelentős megtakarítást eredményezhet.
Ennek ellenére nem meglepő, hogy a helyhatóságok nem éltek az új lehetőséggel, a bankok ugyanis a számlavezetés mellett számtalan olyan egyéb szolgáltatást nyújtanak, amelyre a kincstár – eltérő jellegéből adódóan – nem képes. A településeknek igen kis hányada az, amelynek csak átáramlik a pénz a számláján, sokan vesznek például igénybe folyószámlahitelt, munkabérhitelt, amelynek feltétele, hogy a hitelező pénzintézetnél legyen az ügyfél pénzforgalmi számlája.
Nem elhanyagolható különbség az sem, hogy a kincstárnál nem lehet betétet lekötni, de még látra szóló kamatot sem kapnak pénzük után a helyhatóságok. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hitelintézetek tavaly év végén 366 milliárd forint értékű önkormányzati betétet kezeltek, míg a hitelállomány – a kötvényekkel együtt – 996 milliárd forint volt.
