Az új alkotmány tartalma nem hagyja érintetlenül a gazdaságpolitikát sem, a változások érintik a költségvetés megalkotását, az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács tevékenységét. A legnagyobb horderejű módosításnak az a kitétel tűnik, amelyik sarkalatos – azaz kétharmados többséget igénylő – törvényekben engedné a jövőben szabályozni a „közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait”.

Képviselők szavazás közben – felesek maradnak az adótörvények

Első olvasatra úgy tűnik, hogy ez az eddig feles törvényekben szabályozott adótörvényekre is vonatkozik, mivel azok is a közteherviselés részét képezik. Ez viszont azt jelentené, hogy kétharmados többség hiányában csak ellenzéki pártok támogatásával lehetne a jövőben változtatni az adórendszeren – márpedig a parlamentben ritkán áll össze kétharmados kormánytöbbség. Lapunknak azonban Lázár János, a kormánypárt frakcióvezetője leszögezte, hogy szó nincs erről, nem az adótörvényeket értik az alkotmány e kitétele alatt.

Egy másik fideszes politikus pedig azt közölte a Népszabadsággal, hogy az adószabályozás kereteit, az elveket foglalnák egy sarkalatos törvénybe, amelyben nem szerepelnének az adók mértékére vonatkozó bekezdések, viszont belefoglalnák a gyermekek utáni kedvezményt, hogy ettől a következő kormányok se térhessenek el.

De nem csak ez a pont adott okot eltérő értelmezésre. Tegnap a gazdasági internetes sajtó például arra a következtetésre jutott az alkotmány tervezete alapján, hogy a Költségvetési Tanács (KT) és a köztársasági elnök együttesen képesek lesznek kormányt buktatni. A KT (melynek jelenleg Járai Zsigmond, Domokos László ÁSZ-elnök és Simor András jegybankelnök a tagja) ugyanis bizonyos feltételekkel megvétózhatja a költségvetési törvény elfogadását, a köztársasági elnök pedig feloszlathatja a parlamentet, ha március 31-ig nincs elfogadott költségvetése az országnak.

Azonban az alkotmány tervezete csak látszólag biztosít ekkora szabadságot a KT-nek: abban világosan megfogalmazzák, hogy az adósságküszöbre vonatkozó alkotmányos és más előírások megsértése esetén nyílik módja a testületnek vétót emelnie. Vagyis ha az Országgyűlés olyan költségvetést fogad el, amely nem eredményezi az államadósság mértékének növekedését. Illetve akkor van módja a beavatkozásra, ha a központi költségvetés adósságának mértéke meghaladná az előző évi bruttó hazai termék (GDP) értékének felét. Ezek elég pontosan meghatározható kritériumok, idén például azt jelentené, hogy a központi büdzsé adóssága nem mehetne 13 560 milliárd forint fölé.

A fideszes képviselők finomítanának az alaptörvénynek az Alkotmánybíróságra (AB) vonatkozó kitételein is. A hatályos alkotmány szerint az államháztartást, adókat, járulékokat érintő törvényeket csak meghatározott alkotmányos alapjogok (például az emberi élethez, méltósághoz való jog) sérelme esetén lehet megtámadni az alkotmánybíráknál, akik csak akkor vizsgálhatják az indítványt, ha kizárólag ezen alapjogokra hivatkozik bennük a kereset benyújtója. Vagyis ha az indítványban az emberi méltósághoz való jog mellett más, az alaptörvényben idevágó cikkében nem említett jogokra is szerepel hivatkozás, akkor a testület nem vizsgálhatja azt.

Emiatt bukhatnak el azok az indítványok az AB előtt, amelyeket a nyugdíjrendszer megváltoztatása miatt adtak be tucatszámra az elmúlt hónapokban: azokban ugyanis a felsorolt alapjogokmellett más jogok is (mint a tulajdonhoz való jog) szerepelnek. Az AB jelenleg vizsgálja, hogy milyen hatáskörrel rendelkezik ezekben az ügyekben, de úgy tudjuk, ott is úgy látják, hogy a hatályos alkotmány alapján ez esetben nincs más lehetőségük, mint az indítvány elutasítása.

Az új alkotmány viszont nem lenne ennyire szigorú, abban csak annyi kikötés szerepel, hogy a testület kizárólag a felsorolt négy alapjog alapján vizsgálhatja a költségvetést érintő törvényeket. Az azonban kikerült, hogy csak ezekre lehet hivatkozni, és ha más is szerepel az indítványban, akkor a kereset elbukik.

Az alaptörvényben rögzítenék még, hogy az MNB-elnök mandátuma hat évről kilenc évre nő.