Lazítják a moratóriumot
Az elképzelések szerint jövő szerdán a parlament sürgősséggel tárgyalja és már el is fogadja a bírósági végrehajtásról szóló törvény módosítását. A kormánypárti képviselők által jegyzett javaslat alapján a hatályban lévő, április közepével lejáró általános, mindenkire vonatkozó kilakoltatási moratóriumot egy részleges, lényegesen szűkebb körre vonatkozó védelem váltaná fel. A határozatlan időre szóló moratórium már kizárólag a lakáshitelesekre, az otthonukat lízingkonstrukcióban megvásárlókra és azokra a szabad felhasználású jelzáloghitelek felvevőire vonatkozna, akik kölcsönüket lakhatási célra fordították. Ám rájuk is csak akkor, ha nincs másik ingatlanuk, vagyis nem tudnának hová költözni. Ezeket az adósokat akkor sem lehet majd utcára tenni, ha egyéb okból, például közüzemi vagy adótartozás miatt indul ellenük végrehajtás. A lakáshitelesek védelme kiterjed a bírósági végrehajtáson kívüli eljárásban, vételi jog érvényesítésével kezdeményezett kilakoltatásokra is.
Elkezdhetnek viszont aggódni azok, akiknek több lakóingatlanuk van, vagy a szabad felhasználású jelzáloghitelüket nem lakásfelújításra, -építésre, -korszerűsítésre fordították, illetve nem számíthatnak védelemre az önkényes lakásfoglalók sem. Ezek a szigorítások ugyan méltányolhatónak tűnnek, a szabad felhasználású hitelek esetében azonban komoly gondot jelent, hogy a kölcsön jellegéből adódóan nehéz bizonyítani, valójában mire is fordították. Mivel a bankok ezen hitelek felhasználását nem ellenőrzik, így az adósnak magának kell igazolnia, hogy mire költötte a pénzt. Ezt hitelt érdemlően csak akkor tudja megtenni, ha megvannak a vonatkozó számlái, melyekből látszik, hogy pontosan mikor, mire és mennyit költött. A többség azonban valószínűleg akkor sem őrizgeti évekig például a festésről, parkettázásról vagy a ház hőszigeteléséről szóló számlákat, ha annak idején kért és kapott is ilyet a szakembertől.
Ám nem csak ezek az adósok kerülhetnek nehéz helyzetbe. Nem védenék azokat az adósokat sem, akik gáz- vagy villanyszámlájukat nem tudják fi zetni, és nincs lakáshitelük. Márpedig az idei első két hónapban kezdeményezett mintegy kilencvenezer végrehajtás kétharmadát közmű- és távközlési szolgáltatókhoz kötődik. Ugyan ezek a tartozások jellemzően kisebb összegről szólnak, és az ügyfelek gyakran a végrehajtótól érkező első felszólítás után fizetnek, ám az esetek nagy száma miatt a korábbi tapasztalatok szerint végül legalább annyi ilyen ügy végződik a lakás elárverezésével, mint a bankok követeléseinél.
Sokan nem tudják, de a moratórium eddig is csak a kilakoltatásra vonatkozott, a bírósági végrehajtók ettől még elárverezhették az adósok lakását. A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint, ha az adós otthonát a végrehajtó eladja, akkor még legfeljebb fél évig maradhat az ingatlanban, aztán mennie kell. Ha erre magától nem hajlandó, az új tulajdonos kezdeményezheti a kilakoltatást, melyet a végrehajtó – szükség esetén rendőri közreműködéssel – intéz. – A moratórium bevezetése előtti utolsó évben, 2009-ben 350 ezer végrehajtás indult Magyarországon, az ügyek hatvan százaléka azonban még azelőtt lezárult, hogy akár ingóságot vagy ingatlant el kellett volna árverezni, az adósok végül kifi zették tartozásuk – mondta lapunknak Krejniker Miklós, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke. Ingatlan 2600 esetben került kalapács alá, ebből 1500 volt a lakóingatlan, utóbbi esetekből 260 végződött kilakoltatással, a többinél az érintettek önként távoztak. A tavalyi adatok összesítésére ugyan még várni kell, de Krejniker Miklós szerint nagyjából ennyi esetük volt 2010-ben is. A végrehajtások többségét távközlési és közüzemi szolgáltatók indították, a pénzintézeti követelések száma 35-40 ezer lehetett.
A bírósági végrehajtás mellett a bankok maguk is elárverezhetik az adósok lakását, de erre –legalábbis a lakott ingatlanok esetében – április közepéig szintén moratórium van érvényben. Ha ezt most fel is oldaná a kormány, az adóst akkor sem lehetne az utcára tenni, mivel ezekre az esetekre is vonatkozik a kilakoltatási moratórium.
