Izzadságos növekedés
Nem okozott különösebb meglepetést tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) GDP-adata: Magyarország bruttó hazai terméke 2010 negyedik negyedévében 1,9 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A szezonálisan kiigazított adatok szerint a GDP az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal bővült. Az év egészében az ország gazdasági teljesítménye 1,2 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Tavaly a bruttó hazai termék értéke folyó áron 27 120 milliárd forint volt, ami egy főre kivetítve 2 millió 712 ezer forintot jelentett.
Az idei évre kitekintve Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője mindössze kétszázalékos GDP-bővülést vár. Főleg a gyenge beruházási aktivitás és a visszafogott fogyasztás eredményeképpen számít az átlagosnál, illetve a hivatalos előrejelzésnél alacsonyabb növekedésre. Ahogyan azt a portfolio.hu-nak mondta, a beruházásokat a szabad kapacitások, a bizonytalan kilátások és a válságadók húzzák le, a fogyasztást amagasmunkanélküliség, a súlyos lakossági eladósodottság és az emelkedő élelmiszer- és energiaárak gyengítik. A lakosság költésének beindulására azért sem számít az elemző, mert szerinte az adóváltozásokból keletkező extra jövedelmet a háztartások várhatóan inkább megtakarítják. Mindezek következtében úgy véli, a növekedés fő motorja idén továbbra is a az ipar és a nettó export maradhat.
Visszatekintve a tavalyi negyedik negyedévre, a statisztikából az látszik, hogy az adatra különösen rossz hatással volt a mezőgazdaság, amely teljesítménye elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt 18,6 százalékkal esett az előző évi – már egyébként is alacsony – szinthez képest. Az építőipar hozzáadott értéke 7,2 százalékkal mérséklődött. Éves szinten 17 ezer új lakásépítési engedélyt adtak ki, ami az előző évinél közel kétötödével, a felépült lakások számánál 17 százalékkal kevesebb. Ilyen mértékű visszaesés az elmúlt húsz évben nem fordult elő, ami a KSH szerint a lakásépítés további csökkenését vetíti előre.
Ugyanakkor hozta formáját az ipar, amely hozzáadott értéke jelentősen, 9,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbival összevetve. Ezen belül is főként az exportorientált feldolgozóiparban volt erőteljes, 11,3 százalékos növekedés. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke alig nőtt. Az előbbi mellett a családok visszafogott fogyasztásának következménye az is, hogy a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén ugyancsak alig mutatkozott teljesítménybővülés.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások tényleges fogyasztása a harmadik negyedévi növekedés után ismét csökkent, 0,8 százalékkal, ami 0,5 százalékkal mérsékelte a GDP növekedését. A háztartások fogyasztási kiadása tovább haladt lejtmenetben, ezúttal 0,4 százalékos volt a visszaesés. A családok szinte mindenre kevesebbet költöttek, különösen a közlekedésre, az egészségügyi termékekre és az élelmiszerekre. Muszáj volt visszafogottan költekezniük, hiszen a lakásszolgáltatással kapcsolatos kiadásokra több pénzt kellett félretenniük.
Nem érkeztek jó hírek a beruházások felől sem, ezen a területen tavaly az utolsó negyedévben – az előző év azonos időszakához képest – 9,1 százalékos visszaesés mutatkozott, ami 2,7 százalékkal mérsékelte a GDP változását. Ebben a tekintetben ínséges idők jártak az ingatlan- és a szállítás-raktározás ágakban.
A 2010-es év egészében a bruttó hazai termék 1,2 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság, ipar és építőipar együttes teljesítménye 4,1 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig enyhén, 0,1 százalékkal nőtt. Éves szinten a mezőgazdaság, ipar és építőipar együttesen 1,15, a szolgáltatások pedig 0,04 százalékkal járultak hozzá a GDP növekedéséhez. A végső fogyasztás két százalékkal mérséklődött, ezen belül a háztartások fogyasztása 2,2 százalékkal esett vissza. A beruházások 5,6 százalékkal zsugorodtak.
Az élelmiszerek drágultak legjobban
Februárban egy hónap alatt 0,4, a tavalyi év azonos hónapjához viszonyítva pedig 4,1 százalékkal növekedtek az árak. Az első két hónapban átlagosan négyszázalékos volt a drágulás, 2010. január–februárhoz képest – közölte a KSH. Az éves, illetve havi összevetésben is az élelmiszerek ára nőtt a leggyorsabban, januárhoz képest 1,2, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 7,4 százalékkal. A cukor ára például 12 hónap alatt 28,8, a liszté pedig 44,1 százalékkal emelkedett.
A jövőt tekintve az infláció külső sokkhatásnak van kitéve, ami alapvetően az olajárak meredek emelkedését jelenti. Ha nem is vészesen, de bizonytalanná teszi a várakozásokat, hogy nem tudni, miként alakulnak a bérek, de drágulást hozhat a közösségi közlekedés vagy a gyógyszerkassza átalakítása is. Mivel azonban a piaci szolgáltatások felől az elemzők többsége nem vár inflációs nyomást, a jegybank – kizárólag a fogyasztói árindexet tekintve – várhatóan nem kényszerül alapkamatot emelni.
