A bizottság már október óta vizsgálódik az ügyben, s a brüsszeli információk szerint arra a következtetésre jutott, hogy a távközlési szektorra kivetett magyar különadó nem egyeztethető össze a távközlési piacot liberalizáló uniós jogszabállyal. A bizottságban eredetileg az lehetett a terv, hogy az uniós elnökségünk végéig alaposan körüljárják a kérdést, s csak azt követően indul az eljárás. Azonban a vizsgálatok minden vitatott kérdésben eljutottak odáig, hogy már most elindítható az eljárás.

A 2002-ben elfogadott telekommunikációs irányelv tiltja minden olyan adó és illeték kivetését, amelyből származó bevételeket nem a távközlési szektor szabályozásával öszszefüggő költségekre fordítják. Anno ezzel kívánták biztosítani azt, hogy a közterhek ne jelentsenek akadályt a piacra belépni szándékozó szolgáltatóknak. A távközlési piacra lépés ugyanis komoly beruházásokat követel a vállalatoktól.

Ilyen eljárás indult tavaly ősszel Párizzsal és Madriddal szemben is. Franciaországban a különadót a köztelevízióban kieső hirdetési bevételek kompenzálására vetették ki a távközlési cégekre. A francia kormány később véletlen egybeesésről beszélt, amit azzal próbált alátámasztani, hogy az adó a költségvetésbe folyik be, nem pedig a köztévé kasszájába. A bizottság szerint ez nem elégséges magyarázat.

A magyar kormány álláspontját már a kezdet kezdetén ismertette Fellegi Tamás miniszter: azért nem ütközik a magyar adó az EU-s szabályokba, mert nem a távközlési tevékenységre közvetlenül vetették ki az adót, tehát nem a hívások vagy más szolgáltatások képezik annak alapját. Egy pénzügyi jellegű teherről van szó, amit árbevétel-arányosan szabtak ki egyszeri alkalommal, három évre. Azóta Fellegi több helyütt elmondta: a bírálók logikája alapján akkor a szektorra semmilyen adót nem lehetne kivetni.

Az eljárás egyébként többlépcsős: elsőként Neelie Kroes távközlési biztos felszólító levelet küld Budapestnek, hivatalosan információkat kérve a magyar illetékesektől. A kormánynak két hónapja lesz a válaszra, s ha ez nem elégíti ki a bizottságot, a második szakaszba léptetheti az eljárást. Ha ennek sem lenne foganatja, végső eszközként az Európai Bíróság elé citálhatják Magyarországot. Forrásaink azonban felhívták a figyelmet: itt sem mindig a bizottság nyer.

A magyar piaci szereplők megkeresésünkre nem nyilatkoztak. Korábban a Deutsche Telekom azóta már leköszönt igazgatósági tagja, Guido Kerckhof azonban bírálta a magyar kormányt az adó miatt. A magyar távközlési cégek pedig azt mondták az adó kivetését követően, hogy kevesebb jut beruházásra a közteher miatt egy olyan időszakban, amikor technológiaváltás zajlik le az iparágban. S tekintve, hogy a szektor a tudásalapú gazdaságok húzóereje, ennek nemzetgazdasági szinten is hátrányos következményei is lesznek.