A lap szerint a hitelminősítők piaci kalózok, akiket senki sem ellenőriz, kormányokat és államokat támadnak meg, fitytyet hánynak a társadalmakra, amelyek óriási árat fizetnek a reformokért. Az újság szerint a görög kormánynak ki kell nyilvánítania ellenkezését, és „megfelelő magatartást” kell követelnie a tagállamoktól, s az uniós intézményektől. Utóbbiak – írják – a hitelminősítők értékeléseit felhasználva legitimálják a „kapzsi kalózok” ténykedését.

A leminősítés nemzeti üggyé vált Görögországban

Szerdán a Moody’s „kapzsi kalózai” hat görög bank adósbesorolását is rontották, hiszen ez a lépés automatikusan követi az adott ország leminősítését. A görög kormány hangosan tiltakozott. A visszaminősítés miatt kedden 1,6 milliárd euró értékű, hat hónapra szóló görög államkötvényt értékesítettek a korábbinál magasabb kamattal.

Jeorjiosz Papandreu miniszterelnök a parlamenti ellenzékétől is segítséget kért, hogy támogassák intézkedéseit, amelyekkel meg akarja előzni a fenyegető államcsődöt. Túl sok segítségre nem számíthat a visszajelzések alapján. A korábbi megszorítások és a gazdaságot liberalizáló lépések következménye a tömegtüntetések sorozata volt. A lépésekre Papandreu kormánya büszke, hiszen hat százalékponttal kilenc százalékra csökkentették a deficitet. A megszorítások következtében azonban nőtt a munkanélküliség. A görög gazdaság talpra állását az export növekedése segíthetné, erre viszont nincs esély.

A kormány idén további 4,5 százalékkal apasztaná a költségvetési hiányt, amely bizonyosan a hazai fogyasztás és foglalkoztatás további csökkenését hozná. Eközben az államadósság elérte a GDP 150 százalékát. Ezekkel a borús adatokkal indokolta döntését a Moody’s is. Athén fő reménye most az, hogy az Európai Tanács valamilyen módon az ország mögé áll. Félő azonban, hogy cserébe például bércsökkentéseket követelnek, valamint a versenyképesség növelését. Ezt pedig nehezen fogadná el a társadalom.

Sokan Görögországban úgy látják, hogy az ország adósstátuszának leértékelése igazságtalan, a Moody’s érvelése figyelmen kívül hagy fontos tényeket. Nikolaosz Vlahakisz, a budapesti hellén nagykövetség tanácsosa a hitelminősítők reakcióját azzal magyarázza, hogy mivel ezek a cégek nem jelezték előre a 2008-as pénzügyi válságot, most egymással versengve akarnak kockázati gócokat, új válságot felfedni. Vlahakisz szerint a mai törékeny világgazdasági helyzetben a hasonló, általa megalapozatlannak mondott értékelések önbeteljesítő jóslattá válhatnak. A diplomata nyomatékosította: országa adósstátuszának leértékelése nem veszélyezteti a Görög Köztársaság működését. A kormány – mondta – az Európai Bizottsággal, az Európai Központi Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal együttműködve megtette a szükséges intézkedéseket a görög bankrendszer likviditásának és stabilitásának fenntartására.

A spanyolok sem úszták meg

Egy fokozattal, Aa1-ről Aa2-re csökkentette Spanyolország hiteleinek besorolását tegnap a Moody’s. A cég szerint az ország adóssága tovább nőhet, miután a bankrendszer átalakításának költségei meghaladják a spanyol kormány által feltételezettet.

Ezenkívül kétségeik vannak, hogy a kormány képes lesz megvalósítani a szükségesnek gondolt strukturális reformokat, amelyek az ország fenntartható fejlődéséhez kellenek.