Elégedett lehet az Ericsson a magyar leányvállalat teljesítményével, ezért 150 magasan képzett mérnökkel bővíti a kutatás-fejlesztési központját. Ezt tegnap jelentette be Johan Wiberg, az Ericsson csoport alelnöke. A piacvezető svéd távközlési cégnek jelenleg 1500 alkalmazottja van Magyarországon, közülük ezren dolgoznak a K+F területén. Ez a szám növekszik most 150-nel, vagyis 2011 végére már 1150 ember dolgozik a nagy hozzáadott értéket termelő területen, s ezzel a svéd vállalat – amely száz éve van jelen Magyarországon – a legnagyobb hazai kutató-fejlesztő céggé lép elő.

Az Ericsson – a lehető leghatékonyabb működés érdekében – folyamatosan versenyezteti a különböző országokban működő központjait. Sok szempontot vesznek figyelembe – hangsúlyozta a cég alelnöke. Hozzátette: Magyarország nagyon komoly küzdelemben nyerte el a fejlesztés jogát, melyben a humán tőke volt a döntő. A cég az elmúlt két évtizedben, egyetemi partnerségei révén segítette a magyar műszaki oktatás, valamint a műszaki értelmiség fejlesztését. A jövőben is nagy hangsúlyt fektetnek erre, hiszen ez az alapfeltétele, hogy a széles sávú, új generációs távközlési hálózatok fejlesztésében élenjáró maradhasson. A széles sávú lefedettség fejlesztése a magyar kormány által is deklarált cél.

Az Ericsson bejelentésére a cég első számú vezetője is hazánkba érkezett, s találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterrel és Réthelyi Miklós nemzeti erőforrásokért felelős miniszterrel. A bejelentésen részt vett Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter is, aki hangsúlyozta: a kutatás-fejlesztési beruházások azért is nagyon fontosak Magyarország számára, mert értékteremtők, s a cégek hosszú távú elkötelezettségét mutatják.

– A K+F központokat nem lehet bőröndbe csomagolni és pillanatok alatt hazavinni – mondta a miniszter, aki újságírói kérdésre kifejtette:Magyarországon nincs multiellenes hangulat, a kormány politikájában legalábbis biztosan nem. – Az Ericsson kiemelten fontos szereplője a magyar gazdaságnak, s jelenléte hozzájárulhat ahhoz, hogy az ország regionális jelentősége növekedjen. Ehhez azonban a versenyképességünket is vissza kell állítani – fogalmazott a miniszter, aki szerint a világcég elsősorban nem segítséget nyújt Magyarországnak, hanem számára is jövedelmező üzleti döntést hozott.

Nincs döntés a frekvenciákról

A napok óta napirenden lévő frekvenciaügyekkel kapcsolatban a miniszter nem mondott újat, de megerősítette: rövidesen kiírhatják a meglévő szabad – például 900 MHz-es – frekvenciák hasznosítására vonatkozó pályázatot.

Személy szerint kívánatosnak tartaná egy negyedik mobilszolgáltató megjelenését, de azt a befektetőknek kell eldönteniük, hogy belépnek-e erre a piacra vagy sem; a kormányzat feladata, hogy nyitva tartsa ennek lehetőségét.