Új Széchenyi Terv: könnyítettek is meg nem is
Az Új Széchenyi Terv keretében az idén 1100 milliárd forint uniós forrás érhető el, amihez hozzáadódnak a költségvetési fejlesztési pénzek és a Magyar Fejlesztési Bankon át elérhető összegek. A tervezett 93 felhívás kereteiből a foglalkoztatás növelésére 67,3, vállalkozásfejlesztésre 173,13, közlekedésre 78,94, egészségiparra 31,12, a zöldiparra 120,5 milliárd forint jut. A kiemelt projektekre 562,7 milliárd forintot szánnak – jelentette be az ÚSZT bemutatásakor Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter.
Az uniós pénzügyi eszközök mellett – új mikrohitel, garanciával kombinált támogatás, kockázati tőke, kombinált mikrohitel – a vállalkozásokat segítik azMFB konstrukciói és az Új Széchenyi-kártya, amely forgóeszközre, beruházásra és pályázati önrészre is biztosít hitelt.
Már megjelent az a kormányrendelet is, amely az eljárásrendet szabályozza, s amely összefogja az eddigi szétaprózott rendszert. A vállalkozások számára a változások között vannak előnyös intézkedések, illetve olyanok is, amelyek nehezebbé teszik a pénzek elnyerését. A legnépszerűbb technológiafejlesztési pályázatok eseté ben például megszűnt az előleg felvételének lehetősége. Korábban az elnyert támogatás 25 százalékát már az előtt fel lehetett venni, hogy a nyertes cég belekezdett volna a fejlesztésbe. Most utólag, és csak akkor kap pénzt a cég, ha benyújtja a számlát a megvásárolt eszközről, vagy az elvégzett munkákról.
A komplex technológiafejlesztéshez azonban továbbra is jár az előleg, azaz épp a legkisebbek estek el ettől a lehetőségtől. A vállalkozások érdekében történt, hogy a pályázatot kezelő közreműködő szervezet a folyamat során csak egyszer kérheti fel hiánypótlásra a nyerteseket, azaz nem tarthat hoszszú hónapokig, mire tényleg érdemi döntés születik a támogatásról vagy az elutasításról. Ez valóban nagy segítség lenne, ha eközben maguk a pályázati felhívások, az adatlapok, a mellékletek tényleg radikálisan egyszerűsödtek volna.
Kedvezőtlen változás, hogy eddig a projekt beérkezésétől kezdve 15 napon belül a közreműködő szervezet hiánypótlásra kérhette fel a pályázót, amire ugyancsak minimum 15 napon belül kellett válaszolni. Az új jogszabály azt nem mondja meg, hogy mennyi időn belül kell jelentkeznie a közreműködő szervezetnek ha gondja van, ám a válaszadásra „megfelelő, de legalább ötnapos” határidőt ad, azaz szubjektív döntés eredménye lesz, hogy kinek, menynyi ideje van a pótlásra. Ráadásul ahogyan korábban írtuk, az új szabályok szerint, csak egyszer van lehetőség hiánypótlásra, azaz, ha a megkapott napok száma túl kevés, nem sikerül pótolni a hiányzó dokumentumot, akkor a projekt elbukik.
A fejlesztések értékelésében is vannak változások. Eddig ha két bíráló összpontszámai között 20 százaléknál nagyobb eltérés mutatkozott, akkor a projektet újra kellett értékeltetni. Ezentúl nem kell, azaz bármely tagnak lehetősége lesz le-, vagy felpontozni a pályázatot. Eddig a bírálatban vagy a panaszeljárásban részt vett személyek listáját a lezárást követő tíz napon belül a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján közzétették, így mindenki tudta, ki döntött a sorsáról. Ezentúl nem lesz nyilvános a névsor. Ezzel elvileg kizárnák a lehetőségét, hogy a bírálókat megkörnyékezzék a pályázók, ám ebben a rendszerben előnyökhöz jut, akinek van ismerőse az ügyével foglalkozó irányító hatóságnál.
A panaszkezelésben pozitív változás történt. Már nemcsak a pályázati szakaszban, hanem a megvalósítás során is panaszt tehet a pályázó az intézményrendszer ellen. Ráadásul a folyamat kétszintűvé vált, azaz aki nem ért egyet az ügyében hozott döntéssel, a nemzeti fejlesztési miniszterhez fordulhat, aki ismételt értékelésre küldheti a pályázati dokumentációt. Már nem az NFÜ-nél kell panaszkodni az NFÜ-re és az irányítása alatt álló szervezetekre. Amennyiben a gyakorlatban is működőképes lesz, ugyancsak kedvező változás, hogy a számlák kifizetése a korábbi 60 napról 45 napra csökken, illetve, hogy bevezették az átalányalapú elszámolást. Ugyanakkor mindenki számítson arra, még a legegyszerűbb, automatikus eljárásrendű pályázatoknál is, hogy egyszer biztosan ellenőrizni fogják.
Elérhető felhívások
Kombinált mikrohitel.
Innovációs eredmények hasznosítása kkv-k részére.
Komplex vállalati technológia fejlesztése.
Mikro-, kis- és középvállalkozások technológia fejlesztése.
Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása.
Mikrovállalkozások fejlesztése.
Munkahelyi képzések támogatása kkv-k részére.
Turisztikai szolgáltatások fejlesztése.
Vállalati együttműködés és klaszterek támogatása.
Vállalatok komplex technoló giai innovációjának támogatása.
A fenntarthatóbb életmódot és a fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő mintaprojektek támogatása.
