A Fidesz Rogán mögé áll

Orbán Viktor kormányfő mind a bérkommandót vezető Rogán Antaltól, mind a Fidesz-frakciótól várja az ötleteket, hogyan lehetne rábírni a munkaadókat az OÉT-megállapodásban szereplő béremelési ajánlás kötelezővé tételére.

A Fidesz-frakcióhoz tartozó képviselőtársaim támogatják azt a fajta szigort, amit Rogán Antal megfogalmazott – mondta tegnap lapunk kérdésére Lázár János frakcióvezető azután, hogy a bérmonitoringbizottság fideszes vezetője jelezte: határozottan elgondolkodott azon, hogy bármilyen állami kedvezmény igénybevételét, bármilyen állami megbízás, közszolgáltatási szerződés elnyerését feltételhez kössék, mégpedig ahhoz, hogy az előző évi bérmegállapodásokat a munkáltató a kifejezetten alacsony és középkeresetűeknél – a 300 ezer forint alatti kategóriában – teljesítse. A bérmonitoring-bizottság ez ügyben törvényjavaslattal készül, amely 2014 januárjáig rögzítené ezt az elvárást a munkaadók felé. Rogán Antal azt is megjegyezte: biztos benne, hogy emiatt lesz vitája a kormány egyes gazdasági döntéshozóival, „de erre a szabályra szükség lesz”.

Matolcsy György és Rogán Antal a parlamentben – nem ugyanazt akarják a munkaadóktól
Matolcsy György és Rogán Antal a parlamentben – nem ugyanazt akarják a munkaadóktól

Lázár Jánostól megkérdeztük, nem lát-e ellentmondást Rogán Antal ötlete, illetve Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábbi, a munkaadók képviseleteivel folytatott tárgyalásán körvonalazódó egyezség között, miszerint a munkáltatók – ahol erre megvan a fedezet – igyekeznek mihamarabb végrehajtani az idei béremeléseket az OÉT-megállapodásnak megfelelően, viszont a kormány nem fogja „terrorizálni” őket a bérkommandóval. Lázár szerint azért nincs ellentmondás: „Orbán Viktor miniszterelnök azt kérte Rogán Antaltól és tőlem mint a Fidesz-frakció vezetőjétől, hogy a kormány számára tegyünk javaslatokat. Ezeket meg fogjuk tenni. De minden törvényjavaslatról természetesen az Országgyűlésnek kell dönteni”.

Tegnap Rogán Antal és az általa vezetett bérmonitoring-bizottság megbeszélést folytatott a nagy állami cégek, a BKV, a Magyar Villamos Művek, a Magyar Posta, a MÁV, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a Magyar Fejlesztési Bank képviselőivel. Ezt követően a fideszes politikus azt mondta: a nagy állami cégek a több mint 130 ezer munkavállaló esetén túlnyomó többségében eleget tettek a január 1-jei bérkompenzációnak.

De ez nem minden esetben jelenti a bértömeg négyszázalékos növekedését. És előfordulnak olyan esetek, ahol még nem kompenzáltak: elsősorban az állami cégekkel szerződött vállalkozók által foglalkoztatottak esetében – ami 3-4 ezer embert jelent – vetődött fel probléma. A Magyar Posta 35 ezer dolgozójának szinte mindegyikénél megtörtént a bérkompenzáció, de a Postapartner Program keretében foglalkoztatottaknál ez nem történt meg. Hasonló a helyzet a Volánoknál is, ezért a politikus szerint ezeket a kiszervezéseket érdemes lenne felülvizsgálni. A BKV-nál pedig még nem született meg a bérmegállapodás.

A fideszes képviselő azt mondta: ahol nem hajtották végre a bérkompenzációt, azok esetében olyan elvárás fogalmazódott meg, hogy ez január 1-jével visszamenőlegesen történjen majd meg. Azoknál az állami vagy önkormányzati körbe tartozó vállalatoknál viszont, amelyeknél komoly gazdálkodási problémák vannak, elképzelhető, hogy a munkavállalókkal megegyezve nem január 1-jére visszamenőleg valósul meg a kompenzáció, hanem csak március 1-jétől. Ez érvényes lehet a BKV-ra vagy a MÁV cégeire is.

Rogán Antal arról is beszámolt, hogy az elmúlt időszak során 2425 megkeresés érkezett a bérmonitoring-bizottsághoz. Ebből 30 százalék volt azok aránya, akik annak ellenére, hogy a bruttó 300 ezer forint alatti havi kereseti kategóriába tartoznak, a februári fizetésük kézhezvételekor nettó bérnövekedést tapasztaltak. Az általa vezetett bizottság addig folytatja munkáját, amíg széles körben elérik, hogy a 300 ezer forint alatti kategóriában (vagyis az alacsony és közepes keresetűeknél) megtörténjen a béremelés az idei évben.

A bérmonitoring-bizottság javaslata már májusban a parlament asztalára kerülhet. A tervezett 2014. januári dátumot azzal indokolta Rogán, hogy az adókedvezmények, illetve a szuperbruttó kivezetése egyre kedvezőbb helyzetbe fogja hozni a munkavállalók széles tömegeit. Vagyis 2014. január 1-jétől szerinte bármekkora béremelkedés legyen is, azzal minden munkavállaló kivétel nélkül jól jár majd. „Mindenkire igaz lesz, hogy a kézhez kapott ezer forint bruttó béremelésből 840 forint nála marad” – mondta a politikus.

Visszafordult az idő kereke – értékelték az elhangzottakat a munkaadói érdekképviseletek. Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára szerint amenynyiben érvényesül a rogáni szigor, és a béremelés a teljesítmény ösztönzésének, a dolgozók teljesítménye közti differenciálásnak az eszköze helyett pusztán szociális eszköz lesz, akkor azzal nem fog jól járni az állam: a béremeléshez szükséges fedezethez adott esetben elbocsátásokra lehet szükség, az állami pályázatokhoz való hozzáférés szűkítése pedig a beruházási teljesítményt vetheti vissza, egyben csökkentheti a versenyt. (B. F. Z.)

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.