Vége a kelet-európaiak kirekesztésének
Az eddiginél nagyobb biztonságban érezhetik magukat május 1-jétől a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok. Megszűnnek ugyanis, és nem újíthatók meg azok a hét évre szóló átmeneti korlátozások, melyek a 2004 májusában az Európai Unióhoz csatlakozott nyolc kelet-középeurópai ország állampolgáraira vonatkoztak. A koalíció miniszterei egyébként semmilyen lelkesedést nem mutattak az iránt, hogy a régióból érkező dolgozók az eddigi egy év helyett három hónap elteltével álláskeresési járadékra, családi pótlékra, az önkormányzati adó kifizetéséhez nyújtott támogatásra és lakhatási segélyre egyaránt jogosulttá váljanak. Megakadályozni viszont nem tudják és nem is akarják a változásokat, mert a szigetországnak eleget kell tennie „nemzeti és nemzetközi kötelezettségeinek”.
A brit konzervatív sajtó szerint mintegy százezer, egy éven belül érkezett új kelet-középeurópai munkavállalóra vonatkoznak a könnyítések, melyek együttesen több tízmillió fonttal terhelik a költségvetést. A munka- és nyugdíjügyi minisztérium váltig állítja, hogy meg fogja akadályozni a „támogatási turizmus” elburjánzását. Nagy-Britannia szerencséjére a korlátozások leépítésével párhuzamosan a keletközép-európai munkavállalókat eddig távol tartó országok, köztük Ausztria és Németország is kinyitja kapuit keleti szomszédai előtt.
A földrajzi közelség és a közös hagyományok várhatóan nagyobb vonzerőt jelentenek majd a külföldön szerencsét próbálók számára, mint a legvadabb becslések szerint heti összesen 250 fontot (mintegy 78 800 forint) kitevő brit segélycsomag. Az újonnan érkezetteknek a jövőben mindössze három hónapos nagy-britanniai tartózkodást és munkakeresési erőfeszítést, illetve a letelepedés szándékát és ahol lehetséges, korábbi munkavégzési tapasztalataikat kell igazolniuk, hogy a különböző kedvezményekre jelentkezhessenek. Májustól megszűnik a munkavállalók szinte azonnal esedékes 90 fontba kerülő regisztrációs kötelezettsége is, ami különösen a rossz anyagi háttérrel rendelkező, esetleg a munkanélküliségből előre menekülő dolgozóknak okozott komoly kezdeti nehézséget.
A brit statisztikai hivatal számításai szerint 2004 óta több mint egymillióan jelentkeztek a munkavállalói regiszterbe, és a szigetország munkaerőpiacán továbbra is 625 ezer kelet-közép-európai dolgozót alkalmaznak. A munkavállalási változások azzal a következménnyel is járhatnak, hogy növekszik azoknak a régióból származó dolgozóknak a száma, akik nem hozzák magukkal gyermekeiket. Egy, az elmúlt évben nyilvánosságra hozott adat szerint 32 ezer Kelet-Közép-Európában nevelkedő leszármazott után vesznek fel Nagy-Britanniában gyermekgondozási támogatást. A hatóságok aligha tehetnek mást, mint hogy abban bíznak: a segélyek miatt, melyekre a jelentkezők jogosultságát szigorúan ellenőrizni fogják, nem vágnak bele felelőtlen kalandba a kelet-közép-európai munkavállalók.
