Az Alkotmánybíróság e heti ülésén nem volt napirenden a nyugdíjcsomag, illetve az ahhoz kapcsolódó előterjesztés, ami alapján a testület tisztázza hatáskörét a magán-nyugdíjpénztári rendszer beolvasztását eredményező törvény vizsgálatát illetően. Az indítványok tavaly év vége óta érkeznek a bírákhoz, ám február végéig nem történt előrehaladás az ügyben. A múlt heti teljes ülésen végül napirendre vették a hatáskör vizsgálatát (ezt követően tudják érdemben vizsgálni az indítványokat), ám ezen a héten nem került a bírák elé az ügy. Forrásunk szerint ez nem szokatlan: az előző ülésen elhangzott megjegyzések, észrevételek alapján a kijelölt alkotmánybíró átdolgozza az előterjesztést, ami több időt vesz igénybe, hogysem a következő teljes ülésen már foglalkozni lehetne vele. Más alkalommal is így jár el a testület.

A nyugdíjügy nemcsak ezen a héten „pihent”, de a jövő héten sem tárgyalják a bírák, legközelebb két hét múlva kerül az asztalra az előterjesztés. Ennek azonban az Alkotmánybíróság hatáskörén kívül eső oka van: jövő hétfő és kedd munkaszüneti, illetve ünnepnap, amikor nem tartanak ülést. Arra tehát legközelebb március 21–22-én kerülhet sor.

Ez egyben azt is jelenti, hogy márciusban legfeljebb arról állapodhatnak meg a bírák, milyen hatásköri viszonyuk van a vizsgálandó törvényhez, de az indítványok érdemi elbírálására tovább kell várni. Úgy tudjuk, az alkotmánybírák értelmezése szerint nem sok mozgásteret hagy nekik a módosított alkotmány ebben az ügyben: fogatlan oroszlánhoz hasonlította a testületi forrásunk.

Ebben az esetben viszont nem lehet arra számítani, hogy alapjaiban forgassa fel az Orbán-kormány nyugdíjterveit az Alkotmánybíróság, demég az is kétséges, hogy egyáltalán részkérdésekben juthatnak-e más döntésre, mint az indítványok elutasítása. Ha ez az egyetlen út áll a testület előtt, akkor a hatáskör vizsgálatának lezártát követően vélhetően gyorsan, már áprilisban lekerülhetnek a napirendről az ügyek, mivel nem lesz miről tárgyalni. Ha azonban mégis találnak kapaszkodókat a bírák, akkor viszont akár májusig is elnyúlhat a határozathozatal. Fontos felidézni, hogy a nyugdíjreformalapról szóló törvény módosítása alapján a pénztáraknak legkésőbb június 12-ig továbbítaniuk kell a visszalépők vagyonát. Ha addig nem jut döntésre a testület, utána már nehéz lesz visszaszerezni a vagyont az állami kasszából.

Afölött ugyanis akkor már az alap ötfős Irányító Testülete rendelkezik majd, melynek tagjait a mai napig nem jelölték ki a törvényben meghatározott miniszterek (a kormány jelenlegi struktúrája szerint a nemzetgazdasági, a közigazgatási és az erőforrás fejlesztési tárcák vezetői). Február végén azt a tájékoztatást kaptuk, hogy március elsejéig kell megtörténnie a jelöléseknek. Múlt hét elején levélben fordultunk az érintett minisztériumokhoz, melyben a testületbe delegált tagokról kértünk tájékoztatást. A levélre a nemzetgazdasági tárca azt válaszolta március 3-án, hogy „a tagjelölés folyamatban van”. A közigazgatási tárca szerint már megvan a jelöltjük, akit napokon belül bemutatnak.

Felfüggesztenék a korkedvezményes nyugdíj elbírálását

A jövő héten egyéni képviselői indítvány formájában kerülhet a parlament elé egy javaslat, amellyel felfüggesztenék a korkedvezményes nyugdíjba vonulás lehetőségét, és az a folyamatban lévő ügyekre is vonatkozna – osztotta meg a Klubrádióval értesüléseit Bárdos Judit, a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Elsőként lapunk számolt be ennek lehetőségéről a Széll Kálmán Terv nyilvánosságra hozatalát követő napon, múlt hét szerdán.