Gyorsan hódítana Demján bankja
Nem tűnik jó ötletnek akkor bankot gründolni, amikor a gazdaság éppen csak elkezdett kilábalni a válságból, Demján Sándor Gránit Bankjának elindítása azonban nagyon is tudatosan megalapozott, mondhatni, kézenfekvő döntés. A nagyvállalkozó ugyan az elmúlt évtizedekben inkább csak ügyfélként állt kapcsolatban hitelintézetekkel, amikor ingatlanberuházásaihoz, egyéb üzleteihez külső forrásra volt szüksége, ám az íróasztal másik oldala sem ismeretlen terep a számára: még 1986-ban az egyik alapítója volt a Magyar Hitelbanknak, melyet 1990-ig elnök-vezérigazgatóként irányított. Demján tapasztalatai mellett üzleti kapcsolataira is támaszkodhat.
Az elsősorban kis- és középvállalkozásokat (kkv) tömörítő Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnökeként nem meglepő, hogy a Gránit is elsősorban a kkv-szektorra kíván fókuszálni, igaz, elsősorban a kevésbé kockázatos részére. A legalább tíz főt foglalkoztató, százmillió forint feletti árbevétellel bíró cégeket célozzák meg, a stabil nagyvállalati beszállítói kapcsolatokkal rendelkező társaságoknak forgóeszközhiteleket nyújtanának, emellett az Új Széchenyi Terv pályázatain induló vállalkozásoknak kínálnak társ- és előfinanszírozást, illetve állami refinanszírozású hiteleket. Utóbbihoz már megállapodtak az MFB-vel, és hamarosan aláírhatják a szerződést a szintén állami Eximbankkal.
A költségek alacsony tartásában is szerepet kapnak Demján kapcsolatai. A Gránit nem épít ki saját fiókhálózatot, ehelyett a VOSZ-ra és más vállalkozói szövetségekre épít, illetve számít a kamarákra is mint közvetítő partnerekre. A kamarai és VOSZ-irodák mellett értékesítési pontokat építenének ki, de számítanak a takarékszövetkezetekre is. Utóbbiakkal kapcsolatban érdekes adalék, hogy miközben Demján a legnagyobb integrátor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségnek (OTSZ) az elnöke, az a néhány takarék, amelyekkel eddig sikerült megállapodni, a másik szervezet, a Takarékszövetkezetek Országos Érdek-képviseleti Szövetségének a tagja. A tegnapi tájékoztatón Bartha Ferenc, a Gránit elnöke ezzel kapcsolatban annyit mondott, hogy folyamatban vannak az egyeztetések az OTSZ-szel is. A termékek esetében szó van közös értékesítésről, ám ennek részleteiről egyelőre még tárgyalnak. (A bank kártyaprogramját a Takarékbank szervezi.)
Mindezen feltétel mellett nem meglepő, hogy a Gránit vezetése gyors felfutással számol, három-öt éven belül Magyarország vezető középbankjává nőné ki magát. A tavaly májusi megvásárláskor az akkor még Milton néven futó hitelintézet mérlegfőösszege mindössze hétmilliárd forint volt, ez év végére 13 milliárdra nőtt, s a tervek szerint idén év végéig több mint a duplájára, 28 milliárdra emelkedik. A középtávú célok szerint 2015-ben 220 milliárd, majd 2020-ra 600-800 milliárd forintra hízhat a mérlegfőösszeg, miközben 2014-től már nyereséget várnak – mondta Hegedűs Éva alelnök-vezérigazgató. A bank jelenleg kétszáznál kevesebb ügyféllel rendelkezik, az év végére ezt a számot néhány ezerre növelnék. A gyors növekedéshez persze tőkebevonásra is szükség lesz: eleinte a magyar nagyvállalkozókra számítanak (nem véletlenül, hiszen a kkv-k mellett a nagyvállalatokat is szeretnék ügyfeleik között tudni), majd később külföldi befektetőket is bevonnának.
