Az EKB korábban az Orbán-kormány tudtára adta, hogy nincs ínyére sem a jegybanki vezetők jövedelmének megkurtítása, sem a monetáris tanács külső tagjainak kinevezésére vonatkozó, napokban elfogadott törvénymódosítás, amely a kormánytöbbség privilégiumává tenné a jelölést, jóllehet hivatalosan a parlament gazdasági bizottságát illeti ez a jog. Mivel a bizottságban masszív többségben vannak a kormánypártok képviselői, megdől az az indoklás, hogy ezzel nagyobb legitimitást élveznének az új tagok. A korábbi gyakorlat szerint két-két tagot jelölhetett a kormányfő és a jegybankelnök. A kormány azonban nem akarta Simor Andrást olyan helyzetbe hozni, hogy saját értékrendjének megfelelő jelölteket delegálhasson a tanácsba, s ezzel továbbra is többséget élvezhessen az általa képviselt óvatos – a kormánynak nem tetsző – kamatpolitika.

Trichet elmondta: a következményeket egyelőre elemzik, de arról, hogy jogi eljárást indítsanak-e Magyarország ellen, az Európai Bizottság feladata lesz dönteni. Ezt az elnök nem kívánta megelőlegezni, de szerinte minden megoldás elképzelhető.

A sajtótájékoztató fő üzenete azonban azt volt, hogy az EKB akár már áprilisban emelheti a rekordmélységben, egy százalékon horgonyzó alapkamatát. Ennek magyarázatául Trichet a fokozódó inflációs nyomást hozta fel, emlékeztetve arra, hogy februárban a nyersanyagok és az energiaárak gyors drágulása folytán immár 2,4 százalékosra nőtt az átlagos éves pénzromlási ütem a 17 tagú euróövezetben. Az EKB kétszázalékos hivatalos inflációs célja tehát veszélybe került.

Az elnök szavai meglepetést okoztak, az elemzők a nyárutóra, őszelőre tették a kamatemelési ciklus lehetséges kezdetét. A piac is ennek megfelelően reagált, az euró az 1,387-es szintről 1,393-re erősödött a dollárhoz képest, míg Trichet kritikája lelombozóan hatott a forintra. Egy euróért a 1,50 forinttal kellett többet fizetni, a kurzus 272,5-es szintre gyengült.

Trichet, a kemény kritikus