Forrásaink szerint Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter ma ismerteti, hogy a kormány a „Digitális megújulás” cselekvési terv keretében hogyan kívánja ösztönözni a hazai távközlési infrastruktúra fejlesztését, és miként szeretné elérni, hogy Magyarországon teljes legyen a széles sávú internetlefedettség, és ezzel a régió, valamint az EU éllovasává is váljunk ezen a téren –legalábbis e bejelentésre utalt Nyitrai Zsolt, a minisztérium infokommunikációért felelős szakállamtitkára egy, a témában ma rendezett konferencián. A miniszter ma részletezi, hogy mindezt hogyan képzelik el, annál is inkább, mert a távközlési szektor cégei a válságadók kapcsán többször kifejtették a közelmúltban: bár érdekeltek az ország pénzügyi stabilitásának helyreállításában, a különadók miatt kevesebb jut majd beruházásokra, így a hálózatok fejlesztésére is. Mindez egy olyan kritikus időszakban, amikor az iparágban épp technológiaváltás zajlik. Mindez igaz a vezetékes és a mobil távközlésre is.

Az ország versenyképessége és a gazdasági növekedés szempontjából pedig nem mindegy milyen gyorsan fejlődik Magyarországon a széles sávú internet, mert a tudásalapú gazdaságokban, vagy a vidéki területek felzárkózásában ez kulcskérdés. Ma hazánkban négymillió ember nem pusztán anyagi okok miatt nem fér hozzá a széles sávú internethez, hanem azért, mert az adott területen, az infrastruktúra hiányában nem is építhető ki a szolgáltatás.

E helyzetben döntött a Vodafone egy nagyszabású hálózatmodernizáció mellett, amelyet egyes forrásaink százmillió euró nagyságrendűnek mondanak. (Emlékezetes, tavaly a Telenor hirdetett hasonló projektet, amelyet a kínai ZTE nyert, az üzlet értékét listaáron 200 millió euróban határozták meg.) Információink szerint a Vodafone partnere ezúttal is a Huawei, amely kínai vállalat 2007-től kezdődően már sikerrel újította meg a cég 3G-hálózatát és azóta is ők a szolgáltató fő szállítói.

Úgy tudjuk azonban, hogy a mostani modernizáció a teljes rádiós- és alaphálózatot is érinti, így az ország eddigi legnagyobb távközlési beruházása lesz. Ennek eredménye, hogy a cég gyakorlatilag majdnem teljesre tudja bővíteni a 3G-lefedettséget, így olyan területekre viheti el a széles sávú mobilnetet, ahol eddig semmilyen internet nem volt. Ezen túl a hálózat már kész lesz a negyedik generációs szolgáltatások indítására, energia- és karbantartási igénye pedig a Huawei megoldásainak köszönhetően radikálisan csökken. Korábban Beck György, a Vodafone elnök-vezérigazgatója a 3G-hálózatok modernizálása kapcsán azt mondta, hogy az ilyen megoldásokkal húszszázalékos hálózatüzemeltetési költség takarítható meg.

Jelenlegi információink szerint a modernizációhoz szükséges eszközöket a Huawei Magyarországon gyártja, a pécsi Elcoteq közreműködésével. A kínai cég jelenleg még tesztüzemben működteti hazánkban az egyik globális gyártó és logisztikai központját, amely ma 140 saját alkalmazottat foglalkoztat, a beszállítókkal együtt azonban több, mint hatszáz embernek ad munkát. Takács Zoltán kereskedelmi igazgató a múlt héten a Világgazdaságban azt mondta: három év múlva háromezer ember is dolgozhat a cégnek, árbevétele pedig hárommilliárd dollár lehet. E szerződésnek köszönhetően azonban végleges döntés születhet arról, hogy ez a központ Magyarországon működik majd.

A széles sáv fejlesztéséhez persze nemcsak technológia, hanem – a szabályozás által – az állam együttműködése is szükséges. Úgy tudjuk a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a jövőben ösztönözni fogja vezetékes és a mobilhálózatok modernizálását, valamint a közintézmények korszerűbb és olcsóbb internetellátását (amely szintén hatékonyabb hálózatokkal érhető el). E folyamat egyik kulcskérdése a frekvenciagazdálkodás: az NFM illetékesei a Digitális megújulás cselekvési terv megalkotásakor – amelyet széles körű szakmai és politikai konszenzus övez – felmérték a jelenlegi széles sávú lefedettséget, s hamarosan megpályáztathatnak a fejlesztéshez feltétlenül szükséges frekvenciacsomagokat. Mindez illeszkedik az EU2020 digitális menetrendhez.