A porszívótól az autóig gyakorlatilag valamennyi műszaki cikk termelői árát felfelé hajtja a nyersanyagok és az energia gyors drágulása, és nem sok kétség férhet hozzá, hogy mindez kis időcsúszással a fogyasztói árban is megjelenik. A 2,4 százalékra felszökő februári – éves összevetésű – euróinfláció háromszorosát megközelítő januári termelői áremelkedés 0,4 százalékponttal haladta meg az 5,7 százalékos elemzői várakozásokat. Hasonlóan magas adatot legutóbb 2008 szeptemberében regisztrált az Eurostat. Decemberben még csupán 5,3 százalékos éves drágulást mértek kifelé a gyárkapuknál, míg most egy hónap leforgása alatt 1,5 százalékos volt az átlagos áremelkedés.

Ami Magyarországot illeti, a tartós fogyasztási cikkek ára tavaly gyakorlatilag befagyott, a 0,2 százalékos éves drágulás azt jelenti, hogy az árak minimálisan mozdultak el 2009-es szintjükről, miközben a teljes éves infl áció 4,9 százalékos volt. Az iparcikkek átlagos ára még januárban is csökkent – 1,6 százalékkal –, miközben a pénzromlási ütem 4,0 százalékosra mérséklődött.

Elemzők szerint a lakossági fogyasztás erősödése, a kereslet növekedése elősegítheti az árak emelkedését, igaz ebben az alapanyagárak és az energiaköltségek elszabadulása jóval nagyobb szerepet játszik majd. Az olajárak az utóbbi hat hónapban 33 százalékkal erősödtek, nincs olyan termelő vállalkozás, amely ez alól függetleníteni tudná magát. Mint ahogy a megélhetési költségek gyors emelkedése miatti béremelési követelések is egyre hangosabbak lesznek – ha itthon nem is, de legfontosabb kereskedelmi partnerünknél, Németországban például sorra köttetnek a várható inflációt meghaladó béralkuk. A Volkswagennél működő érdekképviseletek 3,2 százalékot csikartak ki a cég százezer dolgozója számára.

Az elemzők az Európai Központi Bank (EKB) által irányadónak tartott kétszázalékos infl ációs célt rendre felüllövő adatokat várnak a következő hónapokban. Kedden az Európai Bizottság is elismerte, hogy az idei infláció a remélt 1,8 helyett várhatóan 2,2 százalékra megy föl, igaz eközben az euróövezet gazdasága a novemberben előrejelzett 1,5 helyett 1,6 százalékkal növekszik.

Az EKB a mai kamatdöntő ülését követően hozza nyilvánosságra az idei és jövő évi módosított inflációs prognózisát. Erről előzetesen annyit árultak el, hogy az aktualizált mutató kettessel fog kezdődni. Aline Schuiling, az ABN Amro elemzője szerint az EKB ennek következményeként előrehozza kamatemelési ciklusának kezdetét, s várhatóan még szeptember előtt felsrófolja a rekordmélységben, egy százalékon álló euróövezeti kamatot – írja a Bloomberg. Legutóbb Jürgen Stark, az EKB igazgatótanácsának tagja jelezte, hogy készen állnak a kamatemelésre, s meg is teszik, amennyiben azt szükségesnek látják.

Horváth István, a K & H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint sem érkezett el ennek az ideje. Az észak-afrikai politikai helyzet miatt kialakult feszült hangulat, illetve az eurózóna egyes tagállamainak gazdasági instabilitása miatt a piacok egyelőre nem fogadnák jól a kamatemelést. Így most még nem, de néhány hónapon belül már számolni kell a kamatemeléssel –érvelt a szakember, utalva arra, hogy az ezzel járó hozamemelkedés révén ismét vonzóbb lesz euróba fektetni a fölös pénzt.